Hipochonder blog

A történelem legismertebb sebészei

2015. július 13. 16:17 - behrens

Az orvoslás történetének számos kiemelkedő alakja van. Köztük is nagy tisztelet övezi a sebészeket, hiszen egy operáció levezetése különleges képességeket igényel. A következőkben felsorolt sebészek nevéhez valamilyen áttörést jelentő műtéti eszköz vagy technika fejlesztése fűződik, némelyiküket állhatatos munkásságukért tiszteljük, míg olyan is akad, aki épp rossz hírneve miatt került a listára.

John Heysham Gibbon (1903 – 1973) 

Az amerikai sebészt a modern szívsebészet megalapozójaként tiszteljük, mivel ő találta fel a szív-tüdő gépet, aminek segítségével elsőként végzett nyílt szívműtétet. Szolgált a Második Világháborúban és 1973-as haláláig közismert sebésznek számított.gibbon.jpg

Joseph Lister (1827 – 1912)

Joseph Listernek köszönhető a sebészet történelmének egyik legfontosabb és legnagyszerűbb előrelépése, méghozzá a steril műtéti körülmények megteremtése. Miközben akkoriban a fertőzésekért a „rossz levegőt” okolták, Lister rájött, hogy a megbetegedésekért a kórokozók hibáztathatók. Ezért karbolsavval sterilizálta az orvosi eszközöket és antiszeptikumokkal kitisztította a sebeket, aminek hatására jelentősen csökkent az operált betegek fertőzés okozta halálozási aránya.lister.jpg

Frederic E. Mohs (1910 – 2002)

Frederic E. Mohs a rákgyógyítás terén hozott áttörést. A Wisconsin Egyetem hallgatójaként a bőrrákos léziók eltávolítására kidolgozta az ún. Mosh-féle műtéti technikát (Mohs Micrographic Surgery, MMS) . Az MMS technika olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy bizonyos betegségek esetén közel 100%-os gyógyulási arányt ért el. Módszerét a mai napig használják.mohs.jpg

Gavril Ilizarov (1921 – 1992)

A Fehéroroszországban született orvos pályája nagy részét a mai Azerbajdzsán vidéki kórházaiban töltötte. Ortopéd sebészként beleásta magát a csontnövekedés kutatásába és sikerült feltalálnia egy műtéti eljárást, melynek segítségével korrigálhatók a végtagcsontok deformitásai illetve a csontok meghosszabbíthatók.blog-ilizarov.jpg

Norman Bethune (1890 – 1939)

A kanadai születésű sebész katonaorvosként a spanyol polgárháborúban (1936. július 17. és 1939. április 1.) és a második kínai–japán háborúban (1937. július 7.–1945. szeptember 9.) is szolgált. Hírnevét a mobil vértranszfúziós eljárásnak köszönheti. Háborúellenes, humanitárius szemléletű emberként úgy tartotta, hogy a háború csupán a pénzről szól, és állhatatosan kiállt amellett, hogy mindenki alanyi jogon részesülhessen egészségügyi ellátásban, mivel szomorúan látta, hogy sokszor hiába mentette meg a sebesültek életét, később a hitvány életkörülmények és az egészségügyi ellátás hiánya miatt mégis meghaltak.bethune.jpg

Lars Laksell (1907–1986) 

A svéd Karolinska Intézet egykori idegsebész professzorát a sugársebészet atyjaként tiszteljük. A sztereotaxiás berendezés mellett nevéhez fűződik többek közt az elektronystagmográfia fejlesztése, valamint az izomkontroll és a gamma motoneuronok tézisének megalkotása.leksell.JPG

Paul Randall Harrington (1911 - 1980)

Az egyik leghíresebb ortopédsebész kosárlabdázóként ösztöndíjjal kerülhetett a Kansas Egyetemre. Leghíresebb fejlesztése a gerincferdülés (scoliosis) korrekciójára szánt, ún. Harrington-pálca, ami egyenesen és stabilan tartotta a betegek gerincét. A Harrington-pálcát az 1960-as évektől egészen a 90-es évek végéig használták.harrington.jpg

John Hunter (1728 – 1793)

A skót sebész szintén orvos fivérével együtt egy anatómiai iskolát vezetett Londonban. Az iskola felszereltségét bizonyítja, hogy a Hunter fivérek több mint 14 000 darabból álló emberi és állati preparátum kollekcióval rendelkeztek. John Hunter úgy tartotta, hogy a helyes kezeléshez elengedhetetlen a beteg megfigyelése, és hogy tudományos ismeretek elsősorban tapasztalati úton szerezhetők. Ennek érdekében rengeteg kísérletet végzett, a szóbeszéd szerint egy alkalommal még önmagát is megfertőzte egy szifilisszel szennyezett tűvel, bár ezt saját beszámolójában nem erősítette meg. Vidéki birtokán szintén anatómia megfigyelések céljából mindenféle állatot, köztük zebrát, bölényt és hegyi kecskét tartott. Nagylelkűségét tükrözi, hogy bár korának elismert sebésze volt, szegényebb betegeitől gyakran nem fogadott el a tiszteletdíjat.hunter_1.jpg

Sanjay Gupta (1969-)

Az amerikai Emory Orvosegyetem docense nem fejlesztett ki semmilyen elképesztő orvosi technikát, valószínűleg mégis ő napjaink egyik legismertebb idegsebésze. A CNN Emmy –díjas orvosi tudósítója egyúttal számos tévéműsorban szerepel, a Time magazinban vezet saját rovatot, a CBS News orvosi levelező munkatársa és persze könyveket is ír. A Forbes magazin 2011-ben a 10 legbefolyásosabb híresség közé sorolta, így nem csoda, hogy Obama elnök az Egyesült Államok tisztifőorvosi pozícióját is felajánlotta a közismert idegsebésznek. Igaz, ő nem kívánt élni a lehetőséggel.sanjay-gupta.jpg

John Ronald Brown (1922-2010)

És most következzen egy olyan orvos, akit a sors bár rendkívüli tehetséggel áldott meg, mégis a rossz hírű orvosok táborát gyarapítja. John Ronald Brown eszes gyermekként már 16 évesen elvégezte a középiskolát. Ezután a II Világháború alatt besorozták, ahol a hadseregben olyan kivételes eredményt ért el a minősítő teszteken, hogy a sereg orvosi egyetemre küldte. Általános orvosként diplomázott, és bár a plasztikai sebészeti szakvizsga írásbeli részén kiválóan teljesített, a szóbeli vizsgán elbukott. Ám ez a kudarc nem gátolta meg abban, hogy garázsokban és sufnikban nem-átalakító műtéteket végezzen. Amikor orvosi engedélyét bevonták, Mexikóban folytatta „pályafutását”, de miután egyik betege a beavatkozás következtében meghalt, emberölés miatt 15 év börtönre ítélték.brown.jpg

 

Ezeket olvasta már?

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hipochonder.blog.hu/api/trackback/id/tr217622630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Saliko 2015.07.14. 08:56:38

Mindezek közül a legcsodálatosabb orvos Norman Bethune volt, ő még halála után is gyógyított:

Norman Bethune (1890 – 1939)

A kanadai születésű sebész katonaorvosként a spanyol polgárháborúban (1936. július 17. és 1939. április 1.) és a második kínai–japán háborúban (1937. július 7.–1945. szeptember 9.) is szolgált.

isapur 2015.07.14. 09:22:01

@Saliko: Oké fiam, leülhetsz. 1937- .......

fullerg 2015.07.14. 09:45:44

@Saliko: szövegértés, ehhh....

Saliko 2015.07.14. 09:56:46

Ha valamit elnéztek, ilyen kioktatóan bánik veletek a környezetetek? Szívből sajnálom...

Kopi3.14 2015.07.14. 12:08:09

@Saliko: Javaslom az értő olvasás elsajátítását. Azért, mert a háború a halála után is tartott, miért kell következnie, hogy végig is praktizálta? Vagy az a közkatona, aki meghalt Ypernnél, az nem szolgált az első világháborúban?

HgGina 2015.07.14. 12:35:24

És hol is van az a dél-afrikai szívsebész, aki az első szívátültetést végezte, Barnard?

HgGina 2015.07.14. 12:37:35

@Saliko: velünk nem. Mert mi értjük is, amit olvasunk.

deckard_r 2015.07.14. 15:28:11

Meglehetősen önkényes válogatás. Csak idegsebészből legalább ekkora jelentőségűek a teljesség nélkül: Gazi Yasargil, Harvey Cushing, Wilder Penfield... Ha már szívsebész akkor, Alfred Blalock, Christian Barnard és még sokan mások, hasi sebészek, mellkassebészek stb. Miért pont ez a 10? Ezekről hallottál? Ha nem vagy tájékozott egy területen, minek írsz róla?
süti beállítások módosítása