Hipochonder blog

Meg nem érdemelt kutatói hírnév

2015. január 29. 14:38 - behrens

Az orvostörténelemben akadnak példák, amikor valaki egy bizonyos betegség leírásáért, vagy egy beavatkozás elvégzéséről vált híressé, holott valójában, korábban valaki más már ezt megtette helyette. Egyes betegségeket ezért tévesen olyanokról neveztek el, akiknek nem sok köze volt a betegség vagy az eljárás első leírásához. A tévedések mellett azonban az orvostörténelmet a szakmai nagyvonalúság szép példái is átszövik. Posztunkban efféle példákat sorolunk fel, illetve olyan eseteket, amikor egyesek érdemtelenül váltak híressé.

Fallot-tetralógia

A Fallot-tetralógia nevű szívrendellenességet elsőként 1672-ben írta le egy dán anatómus, Niels Stensen, akinek nevéhez a fültőmirigy vezeték leírása is fűződik (1661). A Fallot-tetralógiát azonban 1888-ban egy francia orvos, nevezetesen Etienne Fallot is leírta, akiről később a betegséget elnevezték. Bár a szívrendellenesség leírásának babérjait elorozták tőle, Stensen számára némi vigaszt nyújt, hogy legalább a fültőmirigy vezeték kapcsán ismertté vált.

McBurney-metszés

A jól ismert laterális izom–szétválasztást vagy rácsmetszést általában Mcburny metszésként emlegetik, a New York-i Dr. Charles McBurney nevű sebész után. A metszést azonban szinte vele egy időben használta a chicagói Dr. Lewis L. McArthur, aki 1894 júniusában a Chicagói Orvos Társaság (Chicago Medical Society) előtt szerette volna bemutatni. A program zsúfoltsága miatt azonban McArthur ismertetőjét elhalasztották. mcburn500.jpg

Charles McBurney

McBurney publikációja 1894 júliusában jelent meg az a Sebészeti Évkönyv (Annals of Surgery) hasábjain. Bár McBurney levélben és a nyilvánosság előtt is elismerte McArthur elsőbbségét, napjainkig is a McBurney-metszés elnevezést használják.

Morton neuroma

Lewis Durlacher (1845) Viktória Királynő pedikűröse írta le elsőként a betegség klasszikus tüneteit, Thomas George Morton előtt, aki tévesen a metatarsophalangealis izület (MTPJ) részleges ficamának (subluxatio) tulajdonította a tüneteket, és megoldásként az MTPJ kivágását (excisio) tartotta helyesnek. A Morton neuroma terminus a 19. században került használatba, és valójában nem Norton írta le először és nem is valódi neuroma. A terminus az elhagyását szorgalmazó felhívások ellenére továbbra is használatban van.

A Charles-eljárás

Az alsó végtagok elefántiázisát kezelő Charles-eljárás egy Sir Richard Henry Havelock Charles után elnevezett műtéti technika, amely során a bőr alatti beteg szöveteket az izomhüvelyig lemetszik, majd a területet a kimetszett részből nyert bőrgraftokkal fedik be. A technikát ma már nem használják. mcindoe.jpg

Sir Archibald McIndoe

A Charles eljárás, mint az alsó végtag ödémájának sebészeti kezelésére használt eponima, valójában helytelen elnevezés, ugyanis Sir Havelock soha életében nem kezelt lábödémás beteget. Ugyanakkor 1950-ben egy neves brit plasztikai sebész, Sir Archibald McIndoe írt egy cikket, melyben tévesen azt állította, hogy Charles már 1912-ben kezelt lábödémás beteget az említett módszerrel. A téves elnevezés tehát ekkor született és azóta is tartja magát.

Hodgkin-limfóma

Thomas Hodgkin, a londoni Férfi Kórház (Guy’s hospital) orvosa írta le elsőként a betegséget 1832-ben. Hodgkin 1837-ben kilépett a kórházból. 1856-ban Samuel Wilks, később Sir Samuel Wilks segédorvosként kezdett dolgozni a kórházban, ahol korábban orvostanhallgató volt. 1865-ben Hodgkin-tól függetlenül Samuel Wilks is leírta a betegséget, igaz, jóval nagyobb precizitással. Később, amikor Wilks megismerte Hodgkin munkáját, elismerte annak elsőbbségét és következő cikkében a betegséget már Hodgkin-kór néven emlegeti (A betegségről részletesen a WEBBetegen olvashat). hodgkin_b.jpg

Thomas Hodgkin

Poland-szindróma

1962-ben egy Új-zélandi születésű brit plasztikai sebész, Patrick Clarkson észrevette, hogy három kéz deformitásban szenvedő betegnél egyidejűleg emlőfejlődési rendellenesség is mutatkozik.

Később a kórház archívumában rábukkant egy hasonló deformitásra hivatkozó munkára, amit 1841-ben, vagyis több mint száz évvel korábban Alfred Poland publikált. Clarkson a Poland által boncolt kézmintákat is megvizsgálhatta, melyeket azóta is a kórház patológiai múzeumában őriztek. Poland egy George Elt nevű fegyenc tetemét boncolta, aki állítólag képtelen volt átnyújtani a kezét a mellkasán. Poland ekkor feljegyezte a mellkasfali deformitást, amit cikkében is illusztrált. A kezet szintén felboncolta, és megőrizte az utókornak a kórház múzeumában, ahol máig látható. Bár őszintén szólva, Poland leírását nem igazán nevezhetjük szindrómának, mert csupán egyetlen izolált esetet mutatott be, a három beteg esetsorozatát leíró Clarkson cikkében a szindrómát mégis Poland után nevezte el.

Figyelemreméltó egybeesés, hogy a szakmai nagyvonalúság két példája is a londoni Férfi Kórházhoz kötődik.

Alexis Carrel és Charles Claude Guthrie

Alexis Carrel (1873-1944) egy francia sebész, biológus és eugenikus, akire a „transzplantáció atyjaként”, az „érrendszeri anasztomózis megalkotójaként”, és a”kísérleti érsebészet úttörőjeként” hivatkoznak. Tény, hogy az ő kísérletei vezettek el a korszerű érsebészeti és szövettenyésztési módszerekhez. Ő tökéletesítette az a vérerek anasztomózisát, ami forradalmasította az érsebészetet és lehetővé tette a szerv transzplantációt és az amputált végtagok helyreállítását.

A híres műrepülő, Charles Lindbergh közreműködésével 1935-vben folytatott kísérletei vezettek a perfúziós pumpa létrehozásához, és 1912-ben Orvosi Nobel díjat kapott az érvarrat és a szerv és értranszplantáció területén folytatott kutatómunkájáért.

Története azonban elválaszthatatlanul összefonódik Charles Claude Guthrie nevével. Charles Claude Guthrie (1880 – 1963) amerikai orvos Carell később Nobel díjat hozó kutatómunkájában vett részt két három hónapos periódusban 1904-ben és 1906-ban a Chicagói Egyetem Hull Laboratóriumában. Közös munkájuk során 21 publikációjuk született. Mivel Carell nem beszélt és írt jól angolul, a tanulmányok és beszédei megírásában szüksége volt Guthrie segítségére.guth500.jpg

Charles Claude Guthrie

Hugh E. Stephenson, Jr. és Robert S. Kimpton 2001-es Amerika első orvosi Nobel díjasai (America’s First Nobel Prize in Medicine or Physiology) című könyvükben kitartanak amellett, hogy a dicsőség elsősorban Guthrie-t és nem Carell-t illeti. Azonban Guthrie fejtranszplantációs kísérletei valószínűleg labilissá tették Nobel díj várományosi státuszát. 1908. május 21.-én Charles Guthrie sikeresen graftolt egy kutya fejet egy másik állat nyakára, megalkotva a világtörténelem első mesterséges kétfejű kutyáját. Így Charles Claude Guthrie az érsebészet „fel nem fedezett” hőse maradt.

Daniel Elmer Salmon és Theobald Smith

A szalmonelláról híressé vált Daniel Elmer Salmon (1850-1914) esetében a „fel nem fedezett hős” vélhetőleg az asszisztense ” Theobald Smith volt, hisz sertés kolera tanulmányai során valójában ő fedezte fel a Salmonella cholerae-suis bacilust. Miután azonban Dr. Salmon akkoriban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) kutatási programigazgatója volt, ő aratta le a babérokat és az organizmust róla nevezték el.salmon.jpg

Daniel Elmer Salmon

Gerhard Armauer Hansen és Albert Neisser

A norvég Gerhard Henrik Armauer Hansen (1841-1912) azonosította a Mycobacterium leprae bacilust 1873-ban, ám nem tenyésztette ki és nem is azonosította a lepra kórokozó organizmusaként. Albert Ludwig Sigesmund Neisser német orvos, aki későbbiek során Neisseria gonorrhoeae baktériumot is felfedezte, Hansen mintáinak segítségével az organizmus megfestésével kimutatta, hogy ez okozza a leprát. Végül azonban, a betegséget mégis Hansen-kórnak nevezték el.hansen.jpg

Gerhard Henrik Armauer Hansen

(doctorslounge.com)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hipochonder.blog.hu/api/trackback/id/tr87119699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

odamondó 2015.01.30. 15:36:09

Szerintem a Guy's Hospital az nem férfi kórház hanem Guy korház maximum. A Toni & Guy se Toni & Férfi. ☺

Banoss Dorina 2015.04.02. 23:43:50

Odamondó valóban, egy Guy nevű férfi alapította a kórházat.
süti beállítások módosítása