Az ezredforduló óta intenzíven kutatott terület a D-vitamin (más néven D-hormon vagy cholecalciferol) emberi szervezetben betöltött szerepe. Legismertebb funkciója a csontképződés és a kalcium felszívódásának elősegítése, azonban ennél sokkal több folyamatra van nagy hatással a jelenléte. Milyen egészségügyi hatásai lehetnek a D-vitamin hiányának?
Magyarországon a téli időszak végére a lakosság 90 százaléka D-vitamin-hiányossá válik
Ez a többi mérsékelt övi országban is megfigyelhető jelenség, amely legtöbbször a késő ősztől kora tavaszig jellemző napfényhiányra vezethető vissza. A hiányállapot elkerüléséhez a szakemberek szerint már az is elegendő lenne, ha a márciustól szeptemberig tartó időszakban napi 15-30 percet a napon töltenénk, azonban a modern életvitelből fakadóan erre a lakosság nagyobb hányadának nem jut elég ideje, ez viszont magában hordozza a D-vitamin hiány kialakulásával járó egészségügyi kockázatokat.
A D-vitamin hiányának veszélye és tünetei
Az eddigi kutatások eredményei mára igazolták, hogy a D-vitamin-hiány a csontritkulás mellett számos egyéb betegség, köztük a daganatos kórképek, az idegrendszeri bántalmak, a cukorbetegség, az asztma és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik, illetve az immunrendszer működésére is negatív hatást gyakorol.
D-vitamin-hiányra utalhat a csontok gyengülése (pl. csontlágyulás, csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcsök és a gyorsan romló a fogak. Gyermekek esetén a D-vitamin hiánya angolkórhoz vezethet.
A túlsúlyos emberek közül szinte senkinek nincs a D-vitamin szintje az optimális tartományban
Már korábbi tanulmányok is találtak összefüggést a D-vitamin hiánya és az elhízás kialakulása, valamint az ahhoz kapcsolódó szövődmények között, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget is. A Milánói Egyetem kutatóinak becslése szerint Észak-Olaszországban a súlyos D-vitamin-hiányban szenvedők aránya 6%-ról 30-40%-ra nő azok körében, akik kórosan elhízottnak számítanak.
A 2015-ben tartott prágai Európai Obezitológiai Kongresszuson bemutatott tanulmány szerzői szerint a jelen adatok azt mutatják, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedő elhízott és túlsúlyos embereknél a D-vitamin pótlása segíti a fogyást, és fokozza a csökkentett kalóriatartalmú étrend jótékony hatásait. Minden elhízott embernél meg kellene a D-vitamin szintet vizsgálni, és ha az alacsony, mielőbb meg kell kezdeni annak pótlását.
Összefüggést találtak a PCOS kialakulása és a D-vitamin szint között is
A policisztás ovárium szindróma a leggyakoribb hormonális zavar a fogamzóképes korú nők körében: bár sok esetben csak enyhe formában, de a betegség minden ötödik nőt érinti. A PCOS akkor alakul ki, mikor a petefészek túl sok férfi hormont (androgént, például tesztoszteront) termelnek, melyek blokkolják a tüszők normális növekedését és fejlődését.
A D-vitamin hormonszerű hatással van a szervezetre (éppen emiatt nevezik egyre gyakrabban D-hormonnak), és többek között a petesejtek fejlődésében és érési folyamataiban is szerepet játszik. Tanulmányok bizonyították, hogy minden második PCOS beteg szervezetében jelentős a D-vitamin-hiány, különösen azoknál, akiknél hasi elhízás figyelhető meg.
Emellett összefüggést találtak a D-vitamin hiányának mértéke és az LH valamint FSH hormonok szintje között, melyek a peteérést stimulálják. Vagyis a D-vitamin-hiány lehet a hiányzó láncszem annak magyarázatában, hogy egyes PCOS betegek esetén miért súlyosbodnak a tünetek, míg mások csak csekély mértékben érintettek.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
A hazai ajánlás szerint megelőzési célból egészséges emberek számára napi 1000 NE D3-vitamin bevitele javasolt. Abban az esetben, ha felmerül a D-vitamin-hiány lehetősége, ez az adag a duplájára, napi 2000 NE D-vitaminra módosul.
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, melynek legfőbb előnye, hogy lassan ürül ki a szervezetből, vagyis a pótlásáról nem szükséges napi rendszerességgel gondoskodni, így akár a heti (7000 NE) vagy havi (30000 NE) bevitel is elegendő lehet. A különféle adagolási eljárások (napi, heti vagy havi) hatékonysága és biztonságossága a kutatások szerint nem tér el egymástól, ami azt jelenti, hogy a D-vitamin hasznosulása mindhárom eljárással egyformán biztosítható.
Az őszi-téli időszakban az éghajlati sajátosságból fakadóan érdemes külön figyelmet fordítanunk a rendszeres D-vitamin-pótlásra, mellyel számos komoly betegség kialakulását előzhetjük meg.
