Az orvoslás történetének számos kiemelkedő alakja van. Köztük is nagy tisztelet övezi a sebészeket, hiszen egy operáció levezetése különleges képességeket igényel. A következőkben felsorolt sebészek nevéhez valamilyen áttörést jelentő műtéti eszköz vagy technika fejlesztése fűződik, némelyiküket állhatatos munkásságukért tiszteljük, míg olyan is akad, aki épp rossz hírneve miatt került a listára.
John Heysham Gibbon (1903 – 1973)
Az amerikai sebészt a modern szívsebészet megalapozójaként tiszteljük, mivel ő találta fel a szív-tüdő gépet, aminek segítségével elsőként végzett nyílt szívműtétet. Szolgált a Második Világháborúban és 1973-as haláláig közismert sebésznek számított.
Joseph Lister (1827 – 1912)
Joseph Listernek köszönhető a sebészet történelmének egyik legfontosabb és legnagyszerűbb előrelépése, méghozzá a steril műtéti körülmények megteremtése. Miközben akkoriban a fertőzésekért a „rossz levegőt” okolták, Lister rájött, hogy a megbetegedésekért a kórokozók hibáztathatók. Ezért karbolsavval sterilizálta az orvosi eszközöket és antiszeptikumokkal kitisztította a sebeket, aminek hatására jelentősen csökkent az operált betegek fertőzés okozta halálozási aránya.
Frederic E. Mohs (1910 – 2002)
Frederic E. Mohs a rákgyógyítás terén hozott áttörést. A Wisconsin Egyetem hallgatójaként a bőrrákos léziók eltávolítására kidolgozta az ún. Mosh-féle műtéti technikát (Mohs Micrographic Surgery, MMS) . Az MMS technika olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy bizonyos betegségek esetén közel 100%-os gyógyulási arányt ért el. Módszerét a mai napig használják.
Gavril Ilizarov (1921 – 1992)
A Fehéroroszországban született orvos pályája nagy részét a mai Azerbajdzsán vidéki kórházaiban töltötte. Ortopéd sebészként beleásta magát a csontnövekedés kutatásába és sikerült feltalálnia egy műtéti eljárást, melynek segítségével korrigálhatók a végtagcsontok deformitásai illetve a csontok meghosszabbíthatók.
Norman Bethune (1890 – 1939)
A kanadai születésű sebész katonaorvosként a spanyol polgárháborúban (1936. július 17. és 1939. április 1.) és a második kínai–japán háborúban (1937. július 7.–1945. szeptember 9.) is szolgált. Hírnevét a mobil vértranszfúziós eljárásnak köszönheti. Háborúellenes, humanitárius szemléletű emberként úgy tartotta, hogy a háború csupán a pénzről szól, és állhatatosan kiállt amellett, hogy mindenki alanyi jogon részesülhessen egészségügyi ellátásban, mivel szomorúan látta, hogy sokszor hiába mentette meg a sebesültek életét, később a hitvány életkörülmények és az egészségügyi ellátás hiánya miatt mégis meghaltak.
Lars Laksell (1907–1986)
A svéd Karolinska Intézet egykori idegsebész professzorát a sugársebészet atyjaként tiszteljük. A sztereotaxiás berendezés mellett nevéhez fűződik többek közt az elektronystagmográfia fejlesztése, valamint az izomkontroll és a gamma motoneuronok tézisének megalkotása.
Paul Randall Harrington (1911 - 1980)
Az egyik leghíresebb ortopédsebész kosárlabdázóként ösztöndíjjal kerülhetett a Kansas Egyetemre. Leghíresebb fejlesztése a gerincferdülés (scoliosis) korrekciójára szánt, ún. Harrington-pálca, ami egyenesen és stabilan tartotta a betegek gerincét. A Harrington-pálcát az 1960-as évektől egészen a 90-es évek végéig használták.
John Hunter (1728 – 1793)
A skót sebész szintén orvos fivérével együtt egy anatómiai iskolát vezetett Londonban. Az iskola felszereltségét bizonyítja, hogy a Hunter fivérek több mint 14 000 darabból álló emberi és állati preparátum kollekcióval rendelkeztek. John Hunter úgy tartotta, hogy a helyes kezeléshez elengedhetetlen a beteg megfigyelése, és hogy tudományos ismeretek elsősorban tapasztalati úton szerezhetők. Ennek érdekében rengeteg kísérletet végzett, a szóbeszéd szerint egy alkalommal még önmagát is megfertőzte egy szifilisszel szennyezett tűvel, bár ezt saját beszámolójában nem erősítette meg. Vidéki birtokán szintén anatómia megfigyelések céljából mindenféle állatot, köztük zebrát, bölényt és hegyi kecskét tartott. Nagylelkűségét tükrözi, hogy bár korának elismert sebésze volt, szegényebb betegeitől gyakran nem fogadott el a tiszteletdíjat.
Sanjay Gupta (1969-)
Az amerikai Emory Orvosegyetem docense nem fejlesztett ki semmilyen elképesztő orvosi technikát, valószínűleg mégis ő napjaink egyik legismertebb idegsebésze. A CNN Emmy –díjas orvosi tudósítója egyúttal számos tévéműsorban szerepel, a Time magazinban vezet saját rovatot, a CBS News orvosi levelező munkatársa és persze könyveket is ír. A Forbes magazin 2011-ben a 10 legbefolyásosabb híresség közé sorolta, így nem csoda, hogy Obama elnök az Egyesült Államok tisztifőorvosi pozícióját is felajánlotta a közismert idegsebésznek. Igaz, ő nem kívánt élni a lehetőséggel.
John Ronald Brown (1922-2010)
És most következzen egy olyan orvos, akit a sors bár rendkívüli tehetséggel áldott meg, mégis a rossz hírű orvosok táborát gyarapítja. John Ronald Brown eszes gyermekként már 16 évesen elvégezte a középiskolát. Ezután a II Világháború alatt besorozták, ahol a hadseregben olyan kivételes eredményt ért el a minősítő teszteken, hogy a sereg orvosi egyetemre küldte. Általános orvosként diplomázott, és bár a plasztikai sebészeti szakvizsga írásbeli részén kiválóan teljesített, a szóbeli vizsgán elbukott. Ám ez a kudarc nem gátolta meg abban, hogy garázsokban és sufnikban nem-átalakító műtéteket végezzen. Amikor orvosi engedélyét bevonták, Mexikóban folytatta „pályafutását”, de miután egyik betege a beavatkozás következtében meghalt, emberölés miatt 15 év börtönre ítélték.
Ezeket olvasta már?
- Nyugodjon meg, nem olyan perverz, mit gondolná
- Megedzi-e szervezetünket, ha átesünk bizonyos fertőzéseken?
- Furcsa gyógyszer mellékhatások
- Miért újul ki a rák?
- Természetes és mesterséges gyilkos mérgek
- 10 évvel előre megelőzhető a rák
- Új alternatíva az antibiotikum helyett?
- Küszöbön az emberi fejátültetés?
- A herpesz hasít Norvégiában, Mississippi államban szifilisz a leggyakoribb...
- Vízi szörnyek a pohárban!
- Melyik az egészségesebb: a házasság vagy a szingliség?
- Tetovált sejtek: biológiai áttörést értek el magyar kutatók
- Okosruhák, melyek új szintre emelik az egészségügyet
- Hová kerül az ürülék a hajókról, repülőkről és a vonatról?
- 10 különös pszichológiai tanulmány
- Szuvas a foga? Eddze a száját!
- Pusztító járványok
- Sikeres az első pénisztranszplantáció
- A világirodalom mérgei és a kémiai mítoszok
- Tudomány a hit mögött avagy miben halt meg Jézus?
- A borvirágos orr 100 ezer dolláros rejtélye
- Ki a jó pszichopata?
- Kannibalizmussal az egészségért
- Egy sokáig elutasított szakterület első beavatkozásai
- Emberi sajátosságok, melyre nincs tudományos magyarázat
- Különös temetkezési rituálék
- Szörnyű, de ritka betegségek
- "Megtalált" testrészek
- Furcsa orvosi kísérletek
- Nem a merénylő, hanem az orvosai okozták a néhai elnök halálát
- Horrorisztikus paraziták
- Megmagyarázhatatlan műtét utáni jelenségek
- Szoláriumba megy vagy a saját temetésére?
- Furcsaságok műtét közben
- Hogyan hat a menstruáció a székelési szokásainkra?
- 2014 orvosi rejtélyei
- Meg nem érdemelt kutatói hírnév
- A fogorvoslás fájdalmas története
- Emberek, akik levágatták a lábukat
- A legőrültebb dolgok, amit húgycsőből távolítottak el