Az egykori amerikai elnök, James A. Garfield gerincéből eltávolított három csigolya nyugszik egy kék színű szatén leplen. A csigolyákat egy vörös műanyag szonda fúrja át, jelezvén a golyó útját, amit a merénylő, Charles J. Guiteau 1881. július 2.-án lőtt ki az elnökre.
Garfield elnök meggyilkolásának 125. évfordulójára rendezett kiállítás fő darabja az említett három csigolya. A kiállításon emellett fotók és más képek is láthatók, melyek annak a lövésnek a történetét és utóéletét taglalják, ami az elnököt 80 napos haláltusára kárhoztatta. A Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeum kiállítása a Walter Reed Katona Orvosi Központ campusában kapott helyet, és az elnök haláltusájához hasonlóan kereken 80 napig várta a látogatókat.
A történet a következő: Garfield épp New Englandbe igyekezvén a washingtoni Baltimore és Potomac Vasútállomáson várakozott, amikor a bérgyilkos két lövést adott le rá.
„Az első golyó csak az elnök karját horzsolta. Azonban a második a háta jobb oldalát érte, és mélyen a testébe fúródott. Senki sem hitte, hogy megéri a reggelt.”
- meséli Leonard Barbian, a múzeum anatómiagyűjteményének kurátora.
Jól látszik, hogy a második golyó jobbról-balra átfúrta Garfield első lumbális csigolyáját. Akkoriban azonban, modern diagnosztikai eszközök hiányában Garfield orvosai nem tudták meghatározni a golyó helyzetét.
„Legfőbb gondjuk az volt, hogy megtalálják a golyót. Ezért legalább egy tucat orvos vizsgálta a sebet nem ritkán sterilizálatlan fém eszközökkel, vagy puszta kézzel, ahogy az akkoriban szokás volt.”
– mondja Barbian.
A brit sebész, Joseph Lister által az 1860-as évek közepén bevezetett steril technika az USA-ban akkoriban nem volt széles körben elfogadott, annak ellenére, hogy Franciaországban, Németországban, és Európa más részein már bevett gyakorlatnak számított. A történészek egyöntetűen azt állítják, hogy a sterilizáció hiánya okozta súlyos fertőzés jelentős mértékben hozzájárult Garfield halálához.
A kiállítás bemutatja, hogy az elnök válságos állapota 1881 nyarán miként vált valóságos nemzeti rögeszmévé. Orvosai nap, mint nap rövid nyilatkozatokat adtak ki, melyeket táviratok és sajtópublikációk útján hamarjában eljuttattak az ország minden szegletébe. A hírekre a közvélemény azonnal reagált, és válaszképpen valóságos levéltenger árasztotta el a Fehér Házat.
„Az egyik levélíró azt tanácsolta, hogy az elnököt fordítsák fejjel lefelé, hátha kiesik belőle a golyó.”
– meséli Dr. Barbian.
A kiáltás darabjai között szerepel egy Alexander Graham Bell által tervezett fémdetektor képe is, amit Bell kifejezetten a golyó felkutatására tervezett. A műszer egy fapadozatra épített akkumulátorból és fémtekercsekből állt, amelyhez egy fülhallgatót csatlakoztattak.
Jeffrey S. Reznick, a múzeum rangidős kurátora elmondta, hogy az eszköz egy elektromos mezőt gerjesztett, mely fémtárgy jelenlétében összeomlott. Ennek hatására az eszköz a fülhallgatón keresztül ketyegő hangot adott.
„Ekkoriban a test belsejének felfedezésének módjaként még csak próbálgatták az elektromosságot és mágnesességet.”
– magyarázza Dr. Reznick.
Bell találmánya két alkalommal is kudarcot vallott a golyó helyzetének meghatározásában. A történészek szerint ez azért történhetett, mert az eszköz az elnök matracában lévő fémrugókat is érzékelte, vagy, mert Bell csak a test jobb oldalán keresgélt, ahol a híres orvos, Dr. Doctor Willard Bliss a golyót sejtette.
Szeptember elején az elnököt a Fehér Házból az Elberon-i nyaralójába költöztették. A kiállítás az elnök halálos ágyán készült képeket is bemutatja, melyeken a haldokló körében barátai és családja, felesége Lucretia, és lánya Mollie láthatók. Garfield New Jersey-ben hunyt el 1881. szeptember 19.-én.
A boncolást vezető orvosok, Dr. Daniel S. Lamb és Joseph J. Woodward fotói szintén láthatók a kiállításon. A két orvos kapcsolatban állt a washingtoni Katonai Orvosi Múzeummal, mely később Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeum néven vált ismertté.
A boncoláskor nyilvánvalóvá vált, hogy a Garfield csigolyájába fúródott golyó nem ért gerincvelőt. Nem sértett meg semmilyen fontos szervet, artériát vagy vénát, és a hát bal oldali zsírszövetében, épp a hasnyálmirigy alatt landolt.
Dr. Ira Rutkow, a New Jersey Orvos és Fogorvostudományi Egyetem sebészprofesszora és orvostörténész szerint Garfield sérülése nem volt halálos, és ha a merénylet ma történik,
„az elnök akár már három nap múlva otthon lehetne. A seb sterilizálatlan vizsgálatából adódó szepszis mellett, az elnök állapotát tovább rontotta, hogy orvosai még a szilárd étel fogyasztását is megtiltották, mivel attól tartottak, hogy a golyó megsérthette a beleit.”
- mondta Dr. Rutkow, aki könyvet is írt a néhai elnökről.
Augusztus közepe táján az orvosok a végbélen keresztüli táplálás mellett döntöttek, és az elnök ettől kezdve a hátsó fertályába kapta a marhahúslevest, a tojás sárgáját, a tejet, a whiskey-t és esetenként az ópium cseppjeit.
„Ezzel lényegében halálra éheztették.”
- állítja Dr. Rutkow, megjegyezve, hogy az elnök szeptemberre 45 fontot (kb.22 kilogrammot) veszített testsúlyából.
A Garfield elleni merénylet akkoriban történt, amikor az amerikai orvostudomány épp a változás korszakát élte. Ennélfogva nemigen volt standardizált gyakorlat, és a betegek kegyeiért számos egymással szemben álló kezelési gyakorlatot valló irányzat, köztük homeopaták és allopaták versengtek.
Eközben a színfalak mögött Garfield orvosai is marakodtak, mondják a történészek. Miközben a vezető orvos, Dr. Bliss optimistán nyilatkozott a sajtónak, riválisai, köztük Dr. Silas Boynton, egyre-másra negatív híreket szivárogtatott ki, melyek végső soron közelebb álltak a valósághoz. (Dr. Bliss allopata orvos volt, míg Dr. Boynton a homeopata orvosok táborát gyarapította, ami legalábbis részben, rivalizálásuk oka lehetett.)
„Az orvosi szaklapok újságírói persze kritikus megjegyzéseket tettek az elnök ápolásával kapcsolatban. Ma már nem találkozhatunk efféle szakmai civakodással az orvosi szaklapokban.”
– mondta Dr. Rutkow, hozzátéve, hogy az USA-ban a steril gyakorlatot széles körben csak az 1890-es évek elején kezdték elfogadni. A röntgensugarat, mely megint csak jól jött volna az elnöknek, szintén az 1890-as években fedezték fel.
A múzeum állandó Polgárháborús kiállítása mellett nyílt Garfield kiállításon látható mindezek mellett az Abraham Lincoln elnök életét kioltó golyó, az elnök szétlőtt koponyájának darabkái, csontfűrészek, művégtagok, és egyéb Polgárháborús leletek. A múzeum őrzi még Garfield merénylőjének lépét, agyát, és csontvázának nagy részét, bár ezek nem részei a jelenlegi kiállításnak.
Sarah Vowell, a Lincoln, Garfield és William McKinley elleni merényleteket bemutató “Assassination Vacation” című könyv szerzője elmesélte, hogy Garfield csigolyáját körbeadták Guiteau bíráinak.
A merénylőt védő ügyvédek azzal próbáltak érvelni, hogy ügyfelük nem épelméjű, ezért nem is bűnös. Stratégiájuk azonban sikertelennek bizonyult, és védencüket 1882. június 30-án felakasztották. Érdekes, hogy maga Guiteau is többször kritizálta Garfield orvosait, mondván, hogy ő csupán rálőtt, de valójában az orvosok ölték meg az elnököt.
Ezeket olvasta már?
- Nyugodjon meg, nem olyan perverz, mit gondolná
- Horrorisztikus paraziták
- Megmagyarázhatatlan műtét utáni jelenségek
- Szoláriumba megy vagy a saját temetésére?
- Furcsaságok műtét közben
- Hogyan hat a menstruáció a székelési szokásainkra?
- 2014 orvosi rejtélyei
- Meg nem érdemelt kutatói hírnév
- A fogorvoslás fájdalmas története
- Emberek, akik levágatták a lábukat
- A legőrültebb dolgok, amit húgycsőből távolítottak el
