Az emberi test a legtökéletesebb gépezet, mely tele van rejtélyekkel. Ezek megfejtése érdekében testünk és szerveink régóta elemzések és boncolások tárgya, és még mindig van mit kutatni, felfedezni.
Vannak létfontosságú szerveink, és olyan is akad, ami látszólag teljesen haszontalan. Némelyek vagy valahol a kettő közt helyezkednek el, vagy nem kapnak túl nagy figyelmet. A következőkben ezekből a kevésbé ismert és az utóbbi időben nem túl sokat vizsgált testrészekből mutatunk be néhányat.
Valami a térdben
Az emberi test annyira kifinomult, hogy évszázados boncolások után is folyamatosan új testrészeket fedezünk fel. 2013 novemberében belga kutatók ismertették elsőként az emberi térdben lévő anterolaterális szalagot (ALL). Egy francia sebész már 1879-ben felvetette a ligamentum létezését, de ez idáig ez nem nyert bizonyítást. A felfedezés rávilágíthat néhány térdsérülésre, mely során a térd egy bizonyos módon mozgatva összeroskad.
A sportolóknál gyakori keresztszalag-szakadás után gyakran labilissá válik a járás, a láb időnként félrecsúszik. A jelenség annyira érdekelte Johan Bellemans és Steven Claes sebészeket, hogy kutatásba kezdtek. Eredményeik szerint ilyenkor előfordul, hogy nemcsak a keresztszalag szakad el, hanem az elülső oldalszalag is sérül, ezért veszíti el a láb az oldalirányú stabilitását.
A sebészek 41 holttest térdét vizsgálták meg, és negyvennél meg is találták az elülső oldalszalagot. A kutatás azt is kimutatta, hogy a keresztszalag-műtétek utáni bizonytalan járást az anterolaterális szalag sérülése okozza.
Claes és Bellemans most azt szeretné kutatni, hogy felfedezésüknek milyen gyakorlati haszna lehet. Olyan sebészi eljárásokon dolgoznak, amelyekkel az új ínszalag sérüléseit lehet gyógyítani. Munkájuk áttörést jelenthet a súlyos keresztszalag-sérülések kezelésében.
Dua-réteg
Másik meglepő felfedezés a korábban ismeretlen, vékony, erős réteg jelenléte az emberi szemben. A felfedezője után Dua rétegnek nevezett struktúra mindössze 15 mikron, vagyis egy milliomod méter vastagságú, és a cornea mögött helyezkedik el.
A Dua-rétegre úgy akadtak rá, hogy kutatási célra adományozott szemeken kísérleteztek a szaruhártyával. Ennek során apró levegőbuborékokat fecskendeztek a rétegek közé, hogy elválasszák azokat egymástól. A szeparált rétegeket aztán elektronmikroszkóppal vizsgálták meg közelebbről.
A réteg felfedezése lehetővé teszi néhány szembetegség alaposabb megértését, melyeket a réteg szakadása vagy sérülése okoz.
Extra bordák
Az emberi testben normál esetben mindkét oldalon 12 bordaív található, de néhány embernek ennél több is van, ami egészségügyi problémákat okozhat. Az addicionális bordát cervicalis bordának nevezik, és becslések szerint az emberek 0,05-3%-ánál fordulhat elő.
Ez a borda a nyaktőből nő ki a kulcscsont felett, és olykor nem fejlődik ki teljesen, csupán egy vékony rostköteg. A plusz borda egészségügyi problémákat okozhat, ha nyomja a közeli ereket és idegeket. Ennek következménye a mellkaskimeneti szindróma, ami nyaki és váll fájdalmakkal, a végtag érzés elvesztésével és vérrögképződéssel jár.
Fülmozgató izom
A macskák, kutyák és néhány ember is képes mozgatni a fülcimpáját az auricularis izomcsoport használatával. Az auricularis anterior előrehúzza, az auricularis superior megemeli, auricularis posterior hátrafele húzza a fület. Bár ezekkel az izmokkal mindannyian rendelkezünk, vélhetőleg csak az emberek 15%-a képes őket a fülcimpa mozgatására használni. Ez a képesség régen valószínűleg hasznos lehetett, amikor a füleinket a veszélyt jelző hang irányába kellett fordítanunk. Manapság azonban csak mókázásra szolgál.
Az úszó nyelvcsont
A csak az emberi testben található úszó nyelvcsont alapozza meg a beszéd képességét. Az egyetlen csont, mely semmilyen más csonthoz nem kapcsolódik. A pata alakú csont a torokban az áll és a pajzsmirigy porc között helyezkedik el, és a gégével és a nyelvvel együtt járul hozzá az emberi hangképzéshez.
A philtrum
A philtrum a felső ajak és az orr közötti függőleges barázda. Állatoknál talán a szaglást javíthatja azáltal, hogy az orr körüli területet nedvesen tartja, de az embereknél látszólag nincs egyértelmű funkciója. Lehetséges, hogy mivel az ember elsősorban a látására hagyatkozik, a philtrum elvesztette funkcióját és ma már csupán evolúciós maradvány. Azonban a kutatókat még mindig foglalkoztatja, mert specifikus embrionális korban formálódik, és mert a felső ajkak területének deformitása a magzati fejlődés során bekövetkezett zavar nyoma. A philtrum morfológiai eltéréseit már bizonyos betegségek esetében is megvizsgálták, sőt még az autista spektrum betegséggel is kapcsolatba hozták.
Ezeket olvasta már?
- Nyugodjon meg, nem olyan perverz, mit gondolná
- Furcsa orvosi kísérletek
- Nem a merénylő, hanem az orvosai okozták a néhai elnök halálát
- Horrorisztikus paraziták
- Megmagyarázhatatlan műtét utáni jelenségek
- Szoláriumba megy vagy a saját temetésére?
- Furcsaságok műtét közben
- Hogyan hat a menstruáció a székelési szokásainkra?
- 2014 orvosi rejtélyei
- Meg nem érdemelt kutatói hírnév
- A fogorvoslás fájdalmas története
- Emberek, akik levágatták a lábukat
- A legőrültebb dolgok, amit húgycsőből távolítottak el