Eddig csak arról hallottunk, milyen veszélyes alkoholos állapotban autót vezetni, ám most egy új tanulmány szerint a túl kevés folyadékot fogyasztó, dehidratált sofőrök ugyanolyan veszélyt jelentenek, mint a részegek.
A Loughborough Egyetem kutatóinak tanulmánya bizonyította, hogy azok a sofőrök, akik az ajánlott, óránkénti 2dl folyadék helyett csak 25ml –t (néhány kortynyi) fogyasztanak, kétszer annyi hibát követnek el, mint a megfelelően hidratált társaik. Mennyire fontos a víz? Hideg vagy meleg legyen? Szénsavas vagy mentes? Csapvíz vagy palackozott? Íme, a válaszok.
Eleget iszunk?
Egy nemrég megjelent tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a fájdalmas vesekővel kórházba kerülők száma jelentősen (az elmúlt 10 évben több mint duplájára) nőtt az Egyesült Királyságban. A King’s College London egyetem professzora, Tom Sanders szerint ennek legvalószínűbb oka a kiszáradás.
Vesekő akkor keletkezik, ha a vizeletben lévő kalcium lerakódások kristályokat képeznek a vesében, és a húgycsőben ragadva nem tud kiürülni a szervezetből. Amikor dehidratáltak vagyunk, a lerakódás koncentrációja magasabb.
Mennyit kellene innunk?
Ha mérsékelt időjárásban élünk és lélegzünk is, átlagosan 2,5 literre van szükségünk naponta - ez derül ki az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) tájékoztatójából. Az optimális folyadékegyensúly elérése tehát az ember jó közérzetének és teljesítményének meghatározó tényezője.
A vízháztartás egyensúlya (becsült értékek, egyénenként változóak lehetnek):
Mikor vagyunk dehidratáltak?
| Tudta? |
|
Az emberi test 50-60 százalékát víz képezi, amelynek legnagyobb mennyisége sejten belül, kisebb része sejten kívül – vérplazma, nyirok, vizelet, valamint egyéb testnedvek (nyál, emésztősavak, orrváladék, könny és izzadság) – található. Szervezetünkben a folyadék megtalálható például: a csontban, fogzománcban 1%, a zsírszövetben 30%, a májban 70%, az izomzatban 75%, az agyvelőben 79%, a vesében 83% és a szem üvegtestében 99%. |
Enyhe dehidratációról akkor beszélünk, mikor a szervezet normál víztartalmának 1-2%-át veszítjük. Egy 70kg-os férfi esetében, akinek a szervezete 42 liter vizet tartalmaz, ez 840ml, azaz mindössze 4 pohár víz.
Azonban már enyhe dehidratáció esetén is észrevehető egyfajta zavartság, csökken a koncentráló képesség és a rövid távú memória. Még ennél is veszélyesebb, hogy már enyhe kiszáradás esetén is sokkal kevésbé vagyunk képesek felmérni, valójában hogyan is érezzük magunkat.
Ez azt jelenti, hogy kevésbé érzékeljük a szervezet által küldött figyelmeztető jeleket, ami további, sokkal súlyosabb dehidratációhoz vezet.
Noha pár pohár víz fogyasztása után gyorsan regenerálódunk, a gyakran előforduló, kismértékű kiszáradás is olyan hosszútávú problémákat okoz, mint például a fogszuvasodás.
A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás emellett védik az ízületeket is, csökkentve az arthritis kialakulásának kockázatát.
Hogyan hat az agyra?
Az autóvezetőkön végzett vizsgálat alátámasztja a Nebraska Egyetem egy korábbi kutatásának eredményét, ahol azt tapasztalták, hogy a dehidratált fiatalok nehezebben gondolkodnak vagy emlékeznek vissza bizonyos dolgokra, illetve nehezebben koordinálják a végtagjaikat.
A King’s College London pszichiáterei 2010-ben egy kutatás során azt tapasztalták, hogy 90 perc intenzív izzadás akár annyival is zsugoríthatja az agyat, mint egy évnyi öregedés.
A dehidratáció okozta fizikai elváltozások többek között az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható. A kezeletlen, súlyos kiszáradás agykárosodást, rohamokat és halált is okozhat.
Figyelmeztető jelek
A kiszáradás egyik első, és legnyilvánvalóbb jele a szomjúság érzet. További gyakori jele a fejfájás, levertség és szédülés. Nyilvánvaló jel a vizelés gyakoriságában és jellegében történő változás. Egy egészséges felnőttnek legalább naponta négy alkalommal kell vizelnie. A vizelet színe is sokat elárul arról, mennyire vagyunk dehidratáltak. A sötét vizelet azt jelzi, hogy az koncentrált, azaz nem iszunk eleget.
Kortyonként vagy egyszerre?
Noha egyesek szerint a kortyolgatás során a sejtek nem jutnak elegendő vízhez ahhoz, hogy megfelelően újratöltődjenek, ezt az állítást hiteles kutatás nem támasztja alá. A lényeg az, hogy a nap folyamán megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon!
Palackos vagy csapvíz?
A drága palackos víz hidratáló hatása ugyanolyan, mint a csapvízé – a szomj oltására ez utóbbi is tökéletesen megfelel.
Szénsavas vagy mentes?
A szénsavas víz általában ugyanolyan jól hidratál, mint az egyszerű csapvíz. Noha sokan attól tartanak, hogy a szénsav csökkenti a szervezet és a csontok kalciumtartalmát, a táplálkozási szakértők szerint ezt a szénsavas italok egyéb összetevői (pl. cukor, színezék, tartósítószerek) okozzák.
A buborékok viszont puffadást és fokozott bélgáz képződést okozhatnak. Emellett sok szénsavas ásványvíz sótartalma magas, amire oda kell figyelni, ha valakinek magas a vérnyomása.
Hideg vagy meleg?
Az elfogyasztott víz hőmérséklete nem befolyásolja annak hidratáló hatását, kivéve, ha forró napon iszik nagyon meleg vizet, ami további izzadást okoz. A jeges víz segíthet növelni a bevitt folyadékmennyiséget. Különösen igaz ez meleg időjárás esetén. Emellett ausztrál kutatóknak a Sport Medicine című szaklapban megjelent kutatása szerint a hosszú kitartást igénylő sportok esetén a jeges víz csökkenti a sportoló szervezetének hőmérsékletét, így kevesebbet izzad, tovább marad hidratált.
Migrénben szenvedők számára azonban ajánlott a jeges víz kerülése, mivel nem csak a migrén, de az egyéb típusú fejfájások kockázatát is növeli.
Mi a helyzet a teával és kávéval?
Régóta ismert hiedelem, hogy a koffeines italok fogyasztása gyakoribb vizelési ingerrel jár. A kutatók azonban némi szkepticizmussal kezelik ezt a felvetést. A Nebraska Egyetem Táplálkozástudományi Centrumának orvosa, dr. Ann Grandjean vezette kutatás során a kávé-és teafogyasztókat olyanokkal hasonlították össze, akik ugyanolyan mennyiségű vizet fogyasztottak.
A két csoport résztvevőinek vér- és vizeletvizsgálata során azt tapasztalták, hogy nincs különbség az általános hidratáltsági szintjükben.
Más kutatások szerint a tea és kávé vízhajtó hatása minimális. Leginkább az alkoholt kell kerülni: 200ml sör fogyasztása után a vizelet mennyisége 320ml...
Mennyi a túl sok?
Ha több vizet iszunk, mint amennyit a vesék fel tudnak dolgozni, a felesleg a szervezetben marad, és csökkenti annak só-szintjét. Ez vízmérgezést (hyponatrémiát) okoz, ami a sejtek működéséhez fontos elektrolitok egyensúlyának felborulása. A testedzéshez köthető vízmérgezés gyakran megfigyelhető például atlétáknál, akik egy-egy nehezebb edzés vagy verseny után hirtelen sokat isznak. Az állapot veszélyes, és akár halálos is lehet!
(WEBBeteg összeállítás)
Ezeket olvasta már?
- Nyugodjon meg, nem olyan perverz, mit gondolná
- Melyik az egészségesebb: a házasság vagy a szingliség?
- Tetovált sejtek: biológiai áttörést értek el magyar kutatók
- Okosruhák, melyek új szintre emelik az egészségügyet
- Hová kerül az ürülék a hajókról, repülőkről és a vonatról?
- 10 különös pszichológiai tanulmány
- Szuvas a foga? Eddze a száját!
- Pusztító járványok
- Sikeres az első pénisztranszplantáció
- A világirodalom mérgei és a kémiai mítoszok
- Tudomány a hit mögött avagy miben halt meg Jézus?
- A borvirágos orr 100 ezer dolláros rejtélye
- Ki a jó pszichopata?
- Kannibalizmussal az egészségért
- Egy sokáig elutasított szakterület első beavatkozásai
- Emberi sajátosságok, melyre nincs tudományos magyarázat
- Különös temetkezési rituálék
- Szörnyű, de ritka betegségek
- "Megtalált" testrészek
- Furcsa orvosi kísérletek
- Nem a merénylő, hanem az orvosai okozták a néhai elnök halálát
- Horrorisztikus paraziták
- Megmagyarázhatatlan műtét utáni jelenségek
- Szoláriumba megy vagy a saját temetésére?
- Furcsaságok műtét közben
- Hogyan hat a menstruáció a székelési szokásainkra?
- 2014 orvosi rejtélyei
- Meg nem érdemelt kutatói hírnév
- A fogorvoslás fájdalmas története
- Emberek, akik levágatták a lábukat
- A legőrültebb dolgok, amit húgycsőből távolítottak el
