Hipochonder blog

1933. március 9-én...

2015. március 09. 14:50 - behrens

...hunyt el Aujeszky Aladár mikrobiológus. Személye azért fontos, mert ő vezette be Magyarországon a kutyák veszettség elleni kötelező oltását, nem mellesleg pedig a "veszettség" gyűjtőfogalom alatt összefoglalt tünetegyüttesből emelt ki egy új, önálló vírusos agyvelőgyulladás-típust, régies nevén az álveszettséget (Aujeszky-betegség).

Az Aujeszky-betegség

Az Aujeszky-betegség elsősorban a sertés – ideértve a vaddisznót is – fiatal korban lázas általános és idegrendszeri tünetekkel, felnőtt korban enyhe légúti tünetekkel vagy akár tünetmentesen lezajló betegsége. A vírus iránt azonban számos más állatfaj is fogékony, bennük a betegség rendszerint erős viszketegségben és elhullásra vezető idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Az Aujeszky-betegség iránt az összes emlős állat fogékony, az ember azonban nem.aujeszky_betg.jpg

A húsevők (kutya, macska, stb.) rendkívül fogékonyak a fertőzésre, de kizárólag a fertőzött házi sertésekkel vagy vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződnek. A betegség húsevőkről húsevőkre nem terjed (nem ragályos). Kutyák esetében a nagyfokú bőrviszketegség mértéktelen vakaródzásban, a végtagok kíméletlen rágásában nyilvánul meg, amely akár az öncsonkítást is elérheti. Emellett macskákban jellemző az erős nyálzás, a rekedt hangú nyávogás és a pupillák egyenetlen tágassága. Ezekért a tünetekért a kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás a felelős - olvasható a NÉBIH honlapján.

A betegség az emberre is veszélyes:

Tekintettel arra, hogy az Aujeszky-betegséget kizárólag a klinikai tünetek (megváltozott viselkedés, vakaródzás, stb.) alapján az emberre halálos kimenetelű veszettségtől elkülöníteni nem lehet, minden esetben a veszettségre előírt igazgatási rendelkezéseket kell végrehajtani.

A veszettségről

Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül, a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre - írja a WEBBeteg.

Magyarországon elsősorban macska, oltatlan kutya, róka, vadon élő madarak, ritkán szarvasmarha terjeszti a veszettséget. Világszerte a kutya vírusa a legveszélyesebb az emberre. Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.

A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.

A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart. A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

Veszettség előfordulása Magyarországon

2012-ben 4 276 főt oltottak lyssa-fertőzésre gyanús sérülés miatt. A 100 000 lakosra jutó, veszettség elleni posztexpozíciós védőoltásban részesítettek száma Jász-Nagykun-Szolnok (77), Borsod-Abaúj-Zemplén (72) és Hajdú-Bihar megyében (61) volt a legmagasabb, de Somogy, Heves, Csongrád, és Pest megyében is jelentősen meghaladta az országos átlagot (43) a védőoltásban részesített személyek száma.veszettseg600.jpg

Érintettség a világ országaiban (WHO, 2013.) - nagyításhoz kattintson a képre!

Utolsó remény: Milwaukee-protokoll

 A Milwaukee-protokoll az emberen kialakult veszettség kezelésére szolgáló kísérleti eljárás, amely azon a feltevésen alapul, hogy a vírus nem károsítja az agyat, így a beteget mesterséges kómában tartva, vírusölő gyógyszerekkel sikeresen kezelhetik. Az amerikai kisvárosról elnevezett eljárás is csak a nagyon keveseknek mentette meg az életét, és ezek az esetek is a csoda kategóriájába tartoznak.

Mit kell tenni harapás esetén?

Mivel a lyssavírus szinte mindig közvetlenül a veszett állat harapásával terjed, az ilyen esetek után orvoshoz kell fordulni. A sérülést okozó háziállatot kéthetes megfigyelés alá kell helyezni. Vadállat harapása esetén védőoltás szükséges.

 

Ezeket olvasta már?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hipochonder.blog.hu/api/trackback/id/tr537253115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása