Csak Angliában mintegy 3 millió ember gondolja úgy, hogy elektro-hiperérzékenység szindrómában szenved (EHS). Közéjük tartozik a 63 éves Mary Coales is, aki így nem mehet színházba, étterembe, repülőtérre sem. Ha kórházba kell mennie, akkor az utolsó pillanatig az épület előtt vár, és a bevásárlásokat is villámgyorsan kell intéznie.

Időről időre fellángol a vita a védőoltások hatásosságáról, vagy éppen ártalmasságáról. Az oltást ellenzők átkozzák a szerintük nem csupán hatástalan, de sokszor egyenesen ártalmasnak, egészségkárosítónak vélt vakcinák gyártóit, terjesztőit; míg az oltáspártiak statisztikai adatokkal, nemzetközi tanulmányok eredményeivel próbálják meggyőződésüket minél szélesebb körben terjeszteni. Kinek van igaza? Vajon a védőoltások tényleg védőhatást fejtenek ki? Vagy csak eszközökként funkcionálnak a gonosz, emberiségnek ártani vágyó nagyhatalomra törekvők kezében?

Az őszülés folyamata régtől fogva érdekli az emberiséget. A hófehér hajkorona látványa önkéntelenül is tiszteletet parancsoló, tekintélyt kihívó lehet; talán nem véletlen, hogy a mesékben, csodás történetekben a bölcs, sokat látott és sokat megélt személyeket, varázslókat, mágusokat ősz hajjal ábrázolják szinte minden kultúrában. De hogyan is történik pontosan a hajszín elvesztése? Bekövetkezhet-e ez egyik napról a másikra? Vajon tényleg igaz az a legenda, mely szerint trauma hatására egyetlen éjszaka alatt megőszülhetünk?

A paraziták elképesztő lények. Döbbenetes alkalmazkodóképességgel, és olykor igen összetett életciklussal rendelkeznek. Kutatások szerint némelyik még a gazdaszervezet viselkedését is képes megváltoztatni, hogy saját szaporodásához kedvező feltételeket teremtsen.

Az álmok a legtitokzatosabb és a legérdekesebb élmények életünkben. Az ókori Rómában az álmokat az Istenek üzeneteinek tartották, és a szenátus előtt vitatták meg őket. Az álomtolmácsok még a hadvezéreket is elkísérték a hadjárataikra. Azt is tudjuk, hogy sok művész az álmaiból nyert ihletet a műalkotásaihoz. Sajnos elég kevés, amit biztosan tudunk az álmainkról, de összeszedtünk egy rövid listát az álmokról tudott érdekes tényekből.

Sokan azt hisszük, sokat tudunk az öngyilkosságról. A legtöbb embert nem is érdekli a téma, ami szerencsés, hiszen így biztosan nem fog ártani magának, de ha nem foglalkozunk vele, nem fogunk tudni segíteni azoknak, akiknek komolyan megfordul a fejében, hogy véget vessenek az életüknek.

Senki sem szeretne beteg lenni, ezért nem vesszük jó néven, amikor régen látott influenzás ismerősünk hatalmas cuppanós puszival ugrik a nyakunkba találkozásunk örömére, és inkább elkerüljük zsebkendőbe trombitáló, köhécselő embertársainkat. Vannak azonban néhányan, akik annyira félnek a betegségektől, hogy mindent csak papírzsebkendővel hajlandók megérinteni, és a fertőzésektől való félelmükben emberi kapcsolataikat is a lehető legszűkebbre korlátozzák. Olyanok is akadnak, akik kényszeresen figyelik testük legapróbb, jelentéktelen változásait is, melyek hátterében azonnal fenyegető kórt sejtenek. Az alábbi lista bizonyítja, hogy a hírnév, a siker, pénz, de még a hatalom sem véd meg az effajta pszichés zavaroktól.

A gyógyszeriparral kapcsolatos egyik legmakacsabb állítás, hogy többet költenek marketingre, mint kutatásra és fejlesztésre. Ennek bizonyítására az általános eljárás az, hogy összehasonlítják az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket a kutatásra és fejlesztésre fordított költségekkel. Mivel azonban az általános és adminisztratív költségekbe az értékesítésen és a marketingen kívül számos egyéb kiadás is beletartozik, ez a fajta összehasonlítás megkérdőjelezhető.

Átlagosan naponta két-­három alkalommal mos fogat egy magyar fogorvos, kedveli az elektromos fogkefét, egyébként pedig a kis fejű, sűrű és puha sörtéjű fogkefére esküszik.

Ismerős történet. Az egyik nap X, Y és Z doktor azt mondja valamiről, hogy az jó nekünk, majd pár hónap múlva meggondolja magát és gyökerest az ellenkezőjét állítja. Honnan tudhatjuk, hogy mikor kinek higgyünk? Ezt természetesen senki nem tudja megválaszolni. A kutatásoknak köszönhetően az orvosok ismeretei folyamatosan bővülnek, és bár még csak a 21. század kezdetén járunk, már sok mindent másképp látnak a századforduló óta.