A gyógyszeriparral kapcsolatos egyik legmakacsabb állítás, hogy többet költenek marketingre, mint kutatásra és fejlesztésre. Ennek bizonyítására az általános eljárás az, hogy összehasonlítják az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket a kutatásra és fejlesztésre fordított költségekkel. Mivel azonban az általános és adminisztratív költségekbe az értékesítésen és a marketingen kívül számos egyéb kiadás is beletartozik, ez a fajta összehasonlítás megkérdőjelezhető.
A BBC által megszerzett, a GlobalData forrásain alapuló adatok alapján megállapítható, hogy 10 nagy gyógyszercégből 9 ténylegesen többet költ marketingre, mint kutatásra, fejlesztésre - egyes esetekben akár kétszer annyit is.
A GlobalData szerint a vizsgált cégek közül egyedüliként, a svájci Roche gyógyszercég tavaly 300 millió dollárral többet költött kutatásra és fejlesztésre (9.3 milliárd dollárt), mint marketingre. Mindezt úgy, hogy a Roche marketing büdzséje a vizsgált csoportban a második legnagyobb.
A legnagyobb marketing prémium a Johnson & Johnsonhoz tartozik, 17.5 milliárd dolláros marketing költséggel, ami több mint kétszerese annak 8.2 milliárd dolláros kutatási és fejlesztési költségének. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy a J&J-nak széles fogyasztói rétege van, hiszen számos olyan termékkel rendelkezik (pl. babasampon, fogselyem) melyek a marketing irányába terelik a költést.
A sorban a következő a Pfizer, mely sokáig a marketingjéről volt híres. A gyógyszergyár tavaly 11.4 milliárd dollárt költött marketingre, 4.8 milliárddal (72%-kal) többet, mint kutatásra vagy fejlesztésre.
Nem sokkal marad le ettől az AstraZeneca a maga 70%-os arányával. A nagy-britanniai székhelyű cég 7.3 milliárd dollárt költött marketingre, szemben a fejlesztésre fordított 4.3 milliárd dollárral. Az AstraZeneca az olyan termékek marketingjére fordított leginkább, mint a Brilinta névre hallgató vérhígító.
A sorban a következő 47%-os különbséggel a Novartis, mely 14.6 milliárd dollárt költött marketingre, míg a Merck 27%-os különbséggel 9.5 milliárdot fordított marketingre és 7.5 milliárdot fejlesztésre.
Meg kell még említeni az Eli Lilly-t 5.7 milliárdos marketingköltséggel, mely csak 7%-kal több, mint az általuk fejlesztésre fordított 5.5 milliárd dollár. 
Fókuszban a megtérülés
Az elmúlt pár évben a gyógyszeripart rengeteg támadás érte az improduktív kutatásért és fejlesztésért. A főbb gyógyszercégek nem csak az ilyen irányú költéseiket csökkentették, de a munkahelyek számát is, míg igyekeztek megszilárdítani a márkanevet. A cél, hogy a kutatási és fejlesztési ágazat tevékenysége gyorsabb és hatékonyabb legyen, jobb megtérülést eredményezzen, mint az előző években.
A cégek csökkentették a marketingköltségeiket is. Az értékesítési lehetőségek világszerte jelentősen csökkentek, mivel a gyógyszergyártók a költségeket a szabadalmaztatásra csoportosították át. Az iparág speciális gyógyszerek irányába való elmozdulása ugyanis a költségek megnyirbálására ösztönöz.
Érdemes megjegyezni, hogy a Roche, mely a csoportban egyedüliként költ többet fejlesztésre, a legszakosodottabb cégek egyike, leginkább az onkológia, fertőző betegségek és az immunulógia területére koncentrál. Csak kevés gyógyszerük készül tömeges piaci termékként, így ők költenek legkevesebbet a közvetlenül a fogyasztót megcélzó reklámokra. Ezzel szemben a Pfizer és az AstraZeneca a nagy tömegeket célzó gyógyszerek széles spektrumával rendelkezik. Ahhoz, hogy elérjék a célközönségüket – elsősorban az alapellátásban dolgozó orvosokat és a betegeket – sokkal többet kell költeniük.
