Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk.A WEBBeteg összeszedte a leggyakoribb tévhiteket.

Akkor is elkaphatom a betegséget, ha be vagyok oltva.

Tény - Sajnos a védőoltások nem 100%-os hatékonyságúak, ezért előfordulhat, hogy megbetegszünk annak ellenére, hogy beoltatjuk magunkat, ennek azonban kevés az esélye. Ha mégis előfordul, akkor fontos hangsúlyozni, hogy a betegség lefolyása sokkal enyhébb, illetve a szövődmények kialakulása is ritkább, mint a nem oltott embereknél, ezért érdemes beoltatnia magát.

Ha úgy döntök, hogy nem oltatom be magam vagy a gyermekeimet, az csak rám tartozik.

Tévhit - Azzal, ha a kötelező védőoltásokat nem adatja be magának, nemcsak a saját, hanem a környezete egészségét is veszélyezteti. Elsősorban az újszülöttekre, idősekre, legyengült immunrendszerrel rendelkezőkre veszélyes egy oltatlan ember társasága, továbbá azokra, akiknél nem fejtette ki (még) a hatását a vakcina.

Ha egyszerre több oltást kap a gyermek, akkor túlterhelik az immunrendszerét.

Tévhit - Még a fiatal gyermek immunrendszere is elég erős ahhoz, hogy megvédje őket azoktól a baktériumoktól, amelyek nap mint nap érik őket. A legyengített vírusok sem veszélyesebbek ettől.

A HPV elleni védőoltás

A HPV (humán papillomavírus) okozta fertőzés sajnos egyre gyakoribb. A HPV a méhnyakrák kórokozója, mely ellen létezik már védőoltás. A HPV elleni védőoltás széles körben javasolt, legideálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt, hiszen a HPV oltás szempontjából azok a legalkalmasabbak, akik még nem élnek szexuális életet.

A védőoltásokat csak a nyereség miatt találták ki.

Tévhit - A gyógyszergyártó cégek nem jótékonysági szervezetek, ezért érthető, ha termékeiket alapvetően azért gyártják, hogy azon profitot termeljenek. Ennek megfelelően természetesen a védőoltás-gyártás is üzlet, de korántsem akkora, mint azt sokan gondolnák. A WHO 2012-es jelentése alapján a gyógyszeripar mindössze 2-3 %-át teszi ki a vakcinák értékesítése, ami talán a legkisebb „szelete” az eladásoknak, így egyértelművé válik, hogy nem elsősorban üzleti érdek van a vakcinák eladásán, hanem tényleges hatással bírnak. Másfelől a súlyos betegségek kezelése sokkal drágább, mint azok megelőzése, tehát ha kizárólag a profitszerzésről lenne szó, akkor nem a betegségek megelőzéséhez járulnának hozzá az oltóanyagokkal.

Az MMR-oltások autizmust okozhatnak.

Tévhit - 1998-ban a világ egyik legnevesebb orvosi lapjában, a Lancetben jelent meg Dr. Andrew Wakefield cikke, ami kapcsolatot vélt felfedezni az MMR (rubeola, mumpsz, kanyaró) oltás és az autizmus kialakulása között. A hír megosztotta az orvosok és a kutatók véleményét, ezért több kutatást is indítottak a kapcsolat feltárása végett. A vizsgálatok azonban nem bizonyították ezt a feltételezést, ezért az orvosi szakma egyértelműen visszautasította azt, hogy az MMR oltás és az autizmus kialakulása között bármilyen kapcsolat lenne.