Ez a kilenc géniusz hihetetlen ötletekkel és találmányokkal változtatta meg a világot. Mindenki hallott róluk, de kevesen tudnak különös szokásaikról.
Leonardo Da Vinci
Da Vinci két órát aludt csupán naponta. Ezt az úgynevezett polifázisos alvást egy roppant szigorú napirenddel lehet megvalósítani, ami négy óránként enged meg nekünk csupán 20-30 perc alvást. Ennek az alvásrendszernek az előnyei, hogy sok időt nyerünk, az álmaink színesek, érdekesek lesznek, és testünk fölött szigorú kontrollra teszünk szert, ugyanakkor vannak hátrányai is. 
Albert Einstein
Einstein titka abban rejlett, hogy sosem adta fel. Kész volt rá, hogy egy adott problémán órákon át gondolkozzon minden nap, akár hónapokon át, amíg meg nem oldotta, amit akart. Vele szoktak példálózni, amikor azt állítják, csak az agyunk 10 százalékát használjuk. Ha úgy akarunk gondolkozni, mint Einstein, úgy kell bánnunk az elménkkel, ahogy az olimpikonok a testükkel. Mindennap sok órán át keményen gondolkoznunk kell. 
Charles Dickens
Az angol író észak felé fordulva írt és aludt is. Azért tette ezt, mert úgy gondolta, hogy a kreativitását növelheti ily módon. Ha nem otthon aludt, mindig volt nála egy iránytű és úgy rendezte át a szobát, hogy a feje észak felé legyen az ágyban. 
Thomas Edison
Edison az úgynevezett „power napping”, tehát rövid alvás technikát alkalmazta, hogy a hihetetlen elméje néha szünetet kapjon. Egy karosszékben pihent le, úgy, hogy a kezében mindig tartott valamit, és amikor éppen elaludt volna, az leesett, és a zaj felébresztette. Ilyenkor azonnal leírta, ami épp a fejében járt, és így talált gyakran megoldást azokra a kérdésekre, amiken elalvás előtt gondolkozott.
Yoshiro Nakamatsu
Yoshiro Nakamatsu japán feltaláló, az egyik legnagyobb géniusz a bolygónkon. Több mint háromezer szabadalmaztatott találmánya van, és Nobel-díjat is kapott. Ő a víz alatt szeret találmányain gondolkozni, és ötleteit egy plexitáblára írja fel. „Kreatív úszásnak” nevezi a technikát, és szerinte az oxigén az agy ellensége.
Miguel de Cervantes
Cervantes térdig hideg vízbe ült, hogy kreatív állapotba kerüljön. Erről a technikáról metaforaként sokan beszélnek, de nem sokan gyakorolják.
Ernest Hemingway
Hemingway minden nap 4-600 szót írt az épp születendő művéhez, és az írás előtt nem olvasott semmit, nehogy befolyásolva legyen alkotás közben. A napi kötelező szómennyiség tartotta vissza attól, hogy alkotói válságba essen, vagy terméketlen időszakai legyenek.
Thomas Wolfe
Wolfe mindig állva írt. Ezzel a módszerrel próbálta magát kreatív állapotban tartani. Az álló testhelyzet jót tesz a légzésnek és a gerincnek is. 
Johann Wolfgang von Goethe
Goethe egy rohadó almát tartott maga előtt az íróasztalon. Hitt benne, hogy az alma az asztalán javítja az írói technikáját. Az elmét bizonyos ingerek tényleg stimulálni tudják, szagok, látványok, hangok. Lehetséges, hogy Goethe zsenialitását tényleg egy rohadó alma segítette.
