Abortált magzat, higany, formaldehid, alumínium. Az oltásellenesek szerint ezek mind (egyszerre vagy külön-külön) megtalálhatók a vakcinák összetevői között, melyek önmagukban is mérgezőek. Nézzük is akkor. A WEBBeteg cikke.
Formaldehid
Miben van még formaldehid? |
| A tejben kilogrammonként 0,3-3,3 mg formaldehid van, az almában 1,7-22,3 mg, a körtében 6,0-38,7 mg, a sárgarépában 0,3-10 mg, a hagymában 13,3-26,3 mg és lehetne sorolni. Egyszerűbben megfogalmazva: egyetlen szem almában annyi formaldehid van, mint 10 DTaP-IPV-Hib védőoltásban. |
Bizonyos vakcináknál, például a DTaP-IPV-Hib-nél az előállítás egyik fázisa, hogy formaldehiddel inaktiválják a polio vírust, illetve alakítják át a diftéria és tetanusz veszélyes toxinjait ártalmatlan toxoidokká.
Tudatosan senki nem rak semmilyen céllal formaldehidet az oltásba, ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni, hogy valamennyi marad benne.
Pontosan nem lehet megmondani, mennyi, mert az analitikai kimutathatóság határán van – az említett DTaP-IPV-Hib vakcinánál annyi mondható biztos, hogy nem több mint 0,1 mg.
Alumínium
Alumínium egyes – nem élő ágenst tartalmazó – védőoltásokban van, mégpedig úgynevezett immunológiai adjuvánsként, mely olyan anyag, ami azért kerül a vakcinába, hogy az immunválasz létrejöttét elősegítse így téve hatásosabbá az oltást.
Az emberi alkalmazásra szánt vakcinák legszélesebb körben alkalmazott és kötelező gyermekkori oltásainak egyetlen használt immunológiai adjuvánsát az alumínium egyes vízoldhatatlan szervetlen sói, legfőképp az alumínium-foszfát és az alumínium-hidroxid jelentik.
Az alumíniumsók védőoltásokban történő alkalmazása csaknem 90 éves múltra nyúlik vissza, használatuk kapcsán komolyabb mellékhatások csak lokális reakciók formájában léptek fel. Az allergiás reakció sajnos soha nem zárható ki (bármit is viszünk be a szervezetbe, bármekkora mennyiségben), de a valószínűsége igen csekély, így ezt a kockázatot bőven meghaladja a védőoltások előnye.
Egy csecsemő életének első 60 napjában semmilyen alumínium-terhelésnek nincs kitéve a védőoltások következtében hazánkban; ezt követően pedig az oltásokból adódó alumínium-terhelés eleinte a természetes terheléssel összemérhető, az első életév után pedig egyenesen elhanyagolható mellette.
Abortált emberi magzatok szövetei
Egyes oltásellenes oldalak azt állítják, hogy egyes oltóanyagokban (pl. az MMR-ben) abortált emberi magzatok szövetei találhatóak. „Humán diploid sejteken előállított” olvasható a tájékoztatóban, nem az összetevők között, hanem az egyik összetevő lábjegyzetében szerepel.
Vírus szaporításához valamilyen élő médium kell, a vírusok önmagukban ugyanis nem szaporodóképesek. Ezek szaporításához emberi eredetű ”sejtvonalakat” használnak. Nem részei emberi szervezetnek, soha nem is voltak azok: ezek szekunder sejtvonalak, amiket mesterségesen tartanak fent és egy laborban hozzák létre őket. Ezen szövetek nem emberi magzatból származnak, hanem egy laboratóriumból. Az MRC-5-ös sejtvonalat a ’60-as években egy abortumból nyert szövetből nyerték egyetlen alkalommal, a továbbiakban korlátlan számban gyártható megfelelő sejtvonal belőle.
