Bizonyára sokan figyelték már meg, akár családtagoknál, akár szűkebb-tágabb ismerősi körükben, hogy már egészen fiatal babák, kisdedek sárgás-barnás „gyöngyszemekből” álló láncot viselnek a nyakukban. Nos, ez a híres-hírhedt „borostyánlánc”, amely talán ismét szép példája a vásárlók tudatos, finoman szólva is manipulatív átverésének.

Mi is az a borostyán?

A borostyánkő réges-régen élt ősi fenyők gyantájának megkövesedése révén létrejött, ásványi anyagként számon tartott kő. Valójában nem sorolható a tiszta ásványok közé, sokkal inkább többféle szerves ásványi anyag keveréke.

A borostyánkövek jelentős hányada ezen ősi fenyők pusztulása után keletkezett, amikor is azok korhadni kezdtek, és a gyantajáratokból előszivárgó sárgás-barnás, erősen ragadós nedű a levegővel érintkezve fokozatosan megszilárdult. Előfordult hogy az édes illatra odacsábuló rovarokat foglyul ejtve, azok a megkövesedő gyantában a mai napig jól felismerhetően jelen vannak.

Napjainkban az igazi borostyán – tekintve keletkezésének „extrém” körülményeit, és időtartamát – meglehetősen drága mulatság. Főbb lelőhelyei zöme azóta tengerrel elöntött vidékek (főként a Baltikumban), ahonnan speciális módszerekkel „bányásszák” elő.

Mindemellett természetesen beindult a borostyán művi úton, laboratóriumokban történő tömeges gyártása is: sok esetben annyira profi munkák ezek, hogy igazán csak mikroszkóp alatt fedezhetők fel a valódi borostyánkőtől megkülönböztető jegyek. (Ugyanakkor viszonylag egyszerű teszt lehet a borostyán úsztatása: mivel a valódi kő fajsúlya kisebb, mint a mesterséges úton előállított társáé, egy megfelelő töménységű oldatba helyezve a „koppintott” változat igen hamar lesüllyed a fenékre, míg a természetes forma továbbra is lebegni fog).

Mire jó a borostyánkő?

Előbbiek alapján, a kereskedelmi forgalomban igen széles ár-palettában kapható, legkülönfélébb „eredetű” borostyánok közül zárjuk ki azokat, melyek nem a természetes forrásból származnak, hiszen azok már eleve nem felelnek meg a „valódi borostyánnyaklánc fogzást enyhítő hatása” – kritériumnak.

Maradnak tehát az ezeréves kövek: a láncot ilyen célból forgalmazók, illetve azok ilyetén gyógyhatására esküvők szerint a borostyánkövekből viselés közben hő hatására illóolajok szabadulnak fel, melyek a bőrön át felszívódva enyhítik a baba fogzási fájdalmát. A felnőttek fogfájását, vagy a babák bármilyen eredetű egyéb problémáját viszont – legalábbis a propagandák szerint - nem.

Kutatások szerint, a borostyánkő kb. 250 C fokon olvad, de már alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 150 C) meglágyul – ez azonban még mindig messze van az átlagos, normális emberi testhőtől. Tovább lépve, tudósok a kövek alapos analízisét követően egyértelműen megállapították, hogy azok illóolajat egyáltalán nem tartalmaznak.

Alaposan utána olvasva, és a gyártók ajánlásait is figyelembe véve, leírják a láncok egy másik, hasonló hatással bíró hatásmechanizmusának elvét is: nevezetesen, hogy a borostyánlánc szemei által termelt elektromos energia a felelős a fájdalom enyhítésében, a baba nyugtatásában. Igaz, ami igaz, a borostyánkövet megdörzsölve valóban nyerhető elektromos energia, ezt a tudást már az ókori görögök is megszerezték, nem véletlen a borostyán görög neve (elektron).

Akkor miért hatásos mégis?

Bár a fentebb részletezett tudományos vizsgálatok gyakorlatilag cáfolhatatlanok, mégis jószerével akadnak olyanok, akiknél valamiért „beválik ez a módszer”. Bár a kétkedőket nyilván nem győzzük meg, logikusan gondolkodva, be kell(ene) látni, hogy a tapasztalt jelenség egyáltalán nem biztos, hogy a lánc jelenlétéhez köthető.

Lehet, hogy a baba attól a naptól fogva amúgy is nyugodtabbá vált volna; lehet, hogy az addig átsírt éjszakákat amúgy is leváltotta volna egy csendesebb periódus. Lehet, hogy a nagyitól kapott piros pulóver miatt csökkent a kicsi szorongása (merthogy a forgalmazók szerint a lánc erre is alkalmas), vagy éppen a megkezdett C-vitamin cseppek erősítették immunrendszerét (megint csak egy hatás a lánc ajánlói szerint).

Akárhogyan is van, legyünk tisztában azzal, hogy a kicsik nyakába akasztott borostyán-nyaklánc nem nevezhető egyértelműen gyógyító jellegű „ténykedésnek”, és jótékony hatására sem létezik egyértelmű bizonyíték. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyesek szerint a lánc akkor válik csak igazán hatékonnyá, ha minden egyes holdtölte alkalmával kiteszik azt a holdfényre, amivel a lánc energiái megújulnak és felerősödnek…

A borostyánlánc veszélyei

Bár erről kevesebb fáma szól, mégis érdemes róla szót ejteni. A kisbabák, hacsak nem éjjel-nappal non stop valaki őrző, éber szemei előtt vannak, életkoruknál és paramétereiknél fogva nem alkalmasak ékszerek viselésére. Pláne, nem, ha az adott ékszer egy szemekből álló nyaklánc. Biztonságosság ide-vagy oda, egyenként csomózott szemek ide vagy oda, ezek a láncok bizony szakadhatnak, a „kövek” repedhetnek, törhetnek, s ez bizony számos, egyáltalán nem kívánt baleset (fulladás, akár halál) okozója lehet. Nem véletlen, hogy sok esetben a nyaklánc éjszakai viselését még a gyártó sem javasolja, függetlenül attól, hogy az „optimális hatás” eléréséhez annak állandó viselése szükséges.

Sokan ráadásul még a tájékoztatóra sem figyelnek kellőképpen, és a láncot a baba szájába adják, rágóka helyett. Igen, megtörtént eset.

Sajnos nem egy kicsi balesetét okozta már a „fogzáskönnyítő” borostyánlánc viselése, de erről természetesen sokan inkább hallgatnak.

Felelős szülőként tehát mindenképpen érdemes ezt az inkább óriási hasznot sejtető bizniszt, mintsem a kicsik szenvedését enyhíteni akaró terméket alapos megfontolás és utánajárás után inkább elutasítani, mint választani. A fogzási fájdalom enyhítésére számos egyéb, kevésbé veszélyes módszer létezik, melyek hatásfoka ugyanilyen, ha nem erősebb, mint a borostyánlánc varázsereje.