Szabad-e napozni vagy sem? Káros-e a leégés, káros-e a szolárium? Nagyapáink sem voltak bőrrákosak, pedig egésznap a napon perzselődtek. Az orvostudomány szemszögéből vizsgáljuk a kérdést.

AntalVali blogján, a „Te hiszel a reklámok hangzatos ígéreteinek?” c. írásban olvashatjuk a következő állítást (sok egyéb mellett, melyeket majd egy későbbi posztunkban fogunk megvizsgálni):

„(a kozmetikumgyártók) azt hirdetik, hogy a napozás káros, és csak a magas faktorszámú krémek védenek meg a bőrráktól. Ha ez így van, akkor miért nem a szántóföldeken dolgozók, a halászok vagy az útépítő munkások lesznek bőrrákosok, akiket reggeltől estig perzsel a Nap?”

Napsütés és D-vitamin

A WEBBeteg szerint a D-vitamin leginkább a csontanyagcserében betöltött szerepéről ismert. A napjainkban is folyó tudományos kutatások azonban számos olyan jelentős hatására derítenek fényt, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna. Számos tudományos kutatási eredményre alapozva napjainkban egyre inkább tényként kezelhetjük, hogy ha a szervezet D-vitaminszintje magasabb, csökken bizonyos daganatos betegségek kialakulásának a kockázata, illetve alacsonyabb a kialakult daganatokhoz kapcsolódó áttétek képződésének a valószínűsége, és a daganatos betegség könnyebben kezelhető. A D-vitamin jelentőségéről, a hiányában fellépő panaszokról itt olvashat bővebben.

Rosszindulatú bőrdaganatok

A rosszindulatú bőrdaganatokat két nagy csoportba oszthatjuk, a hám eredetűek és a festéksejt eredetűek. A hám eredetű daganatok közül a két leggyakrabban előforduló típus az alapsejtes bőrrák (basalioma) és a laphámrák (spinalioma) - írja a rákgyógyítás.hu.

Mindkét bőrrák-típus kialakulásában szerepet játszik a tartós, éveken keresztül fennálló napfénykárosodás. Azoknál, akik tartós napfényhatásnak vannak kitéve – mezőgazdasági munkások, tengerészek – lényegesen gyakoribb az előfordulásuk.

Melanoma: agresszív, gyorsan terjed és egyre gyakoribb

A melanoma a festék tartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. Rendkívül rosszindulatú daganat. A belső szervekbe, májba, agyba, tüdőbe, csontokba korán ad áttétet. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető.

A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Tíz-húsz év alatt a betegek száma megkétszereződik. Százezer lakosból tíz esetben alakulhat ki a bőrön rosszindulatú festékes anyajegy, Magyarországon évente az ezerötszázat is meghaladja az új esetek száma. Általában 40-50 éves korosztályban fordul elő leggyakrabban (a bőr nem felejt, ekkora adódnak össze a káros hatások), de napjainkban már a fiatalabbaknál sem ritka.

Összegzés

A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával, így aztán nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel – a túlzott napozással és szoláriumozással – éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata. Sajnos épp "a szántóföldeken dolgozókat, a halászokat, az útépítő munkásokat" - és azokat, akik nem figyelnek a megfelelő bőrvédelemre - veszélyezteti leginkább a bőrrák.