Felmerülhet bennünk a kérdés, műhibának minősül-e, ha gyógyításra nem jogosult személy tevékenysége miatt hal meg valaki? Mit érdemel az, aki orvosnak adja ki magát?
Adófizetőként és magánpáciensként ijesztő, hogy sem doktori fokozata, sem diplomája nincs a Bajor Imrét utolsó hónapjaiban kezelő Vargha Zoltánnak, aki rendszeresen „dr." Vargha Zoltánként nyilatkozik.
Bajor Imre életének utolsó hónapjaiban tűnt fel a színész mellett egy „dr." Vargha Zoltán nevű gyógyító, akit a bulvársajtó következetesen „a Bajor Imre felépülését segítő intézet vezetőjeként" aposztrofált. Mint tudjuk, a színész elutasította a hagyományos orvosi kezelést és teljes mértékben rábízta gyógyítását egy „ál-orvosra”.
Kicsit utánanézve a dolgoknak, a DRportalon jól összefoglalták a lényeget. Először is azt kellene bizonyítani, hogy valóban a „kuruzsló” tevékenysége miatt következett-e be a halál. Legtöbbször a betegek végső elkeseredésükben - amikor már valószínűleg nem lehet rajtuk segíteni - fordulnak egy-egy csodadoktorhoz, minden reményüket a szélhámosba és annak módszerébe helyezve.
A lényeg: a kuruzslás bűncselekmény. Egy évig, vagy ha azt orvosi gyakorlatra való jogosultság színlelésével követik el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Évente kb. 3-5 esetben indul büntetőeljárás, de legtöbbször csak felfüggesztett szabadságvesztés a büntetés.
Mi minősül kuruzslásnak?
A törvényi tényállás szerint
kuruzslásnak minősül, ha valaki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki.
Milyen tevékenység tartozik az orvosi gyakorlat körébe?
Az egészségügyi törvény szerint műtét végzése, terápia meghatározása, gyógyszer rendelése a tipikusan orvosi feladatok.
A köznyelvben „műhibaként” emlegetett cselekmény elkövetője, valójában a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követi el. Ezt a bűncselekményt viszont csak a foglalkozás szabályainak megszegésével lehet elkövetni.
Mi a helyzet, ha nincs „foglalkozás”, amelynek szabályait megszegték, vagy a természet-, alternatív gyógyászat szabályait nem szegte meg a gyógyító?
A cikk szerint
nem emberölés bűntettét, hanem kuruzslás vétségét valósítja meg az elkövető, ha az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan tumoros megbetegedésben szenvedő teljes beszámítási képességű beteget, aki az életkilátásait teljes bizonyossággal csak fél évvel meghosszabbító műtéti beavatkozásról már lemondott, más gyógyító, illetőleg élethosszát növelő orvosi kezelés alkalmazásáról lebeszéli, ehelyett – anyagi ellenszolgáltatás fejében – őt olyan, az orvostudomány által releváns gyógyító módként el nem ismert „pszichés terápiában” részesíti, amely a halálhoz vezető kóroki folyamatot nem gátolja, de nem is segíti elő, s a beteg mintegy fél év múltán e kór talaján kialakult légzési-, keringési elégtelenség következtében meghal [Btk. 166. § (1) bek., 285. § (1) bek.].
Mit tehetnek az áldozatok?
A betegnek, illetve hozzátartozóinak a büntető eljáráson kívül, a kártérítési eljárás maradhat, mint eszköz a kezükben. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Csakhogy...
A törvény szerint
Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
Erre a bekezdésre szokták alapozni az egészségügyi szolgáltatókkal szembeni kártérítési eljárásokat. Az alternatív gyógyászatban azonban nincsenek kiforrott irányelvek, a szakmában mindenki által elfogadott zsinórmértékek, így nehéz azok megszegésére pert alapítani. Magyarán: milyen szakmai hibát vétett Vargha "doktor", ha nincs szakmája?
Gondolkodjunk előre!
Egy alternatív gyógyásszal szemben akkor járhatunk el később legsikeresebben egy kártérítési perben, ha a terápia megkezdése előtt szerződésbe foglaljuk, hogy pontosan milyen gyógyulást ígér számunkra az adott "szakember" a pénzünkért, így a szerződésszegésből eredő kár megtérítésének szabályait alkalmazhatjuk, amely sokkal egyszerűbbé teszi a bizonyítást és nagyobb felelősséget ró a szolgáltatóra.