Hipochonder blog

A menopauza evolúciós előny?

2015. január 08. 18:55 - behrens

A kutatók régóta vitatkoznak, hogy miért is van menopauza. Néhányan úgy gondolják, hogy a természetes kiválasztódás során alakult ki őseinkben, méghozzá azért, mert azok a nők, akiknél leállt a reprodukció, összességében több egészséges utódnak adtak életet, mint akiknél ez nem történt meg.

Amikor 2012 őszén egy indiai aggastyán, Ramajit Raghav saját, két évvel korábbi rekordját megdöntve, 96 évesen ismét apa lett, a szenzációs hír bejárta a világsajtót. Az eset bár szokatlan, egyáltalán nem nevezhető csodának, hiszen gyermeknemzésre tulajdonképpen minden agg korban lévő úr képes, a spermiumtermelés ugyanis az élet végéig megmarad. Azonban a nők 50 éves koruk körül a menopauzaként ismert biológiai változás következtében végleg elvesztik reproduktív kapacitásukat.

Miért is van menopauza?

Néhányan úgy gondolják, hogy a természetes kiválasztódás során alakult ki őseinkben, méghozzá azért, mert azok a nők, akiknél leállt a reprodukció, összességében több egészséges utódnak adtak életet, mint akiknél ez nem történt meg. Egyrészt mert a petesejtek öregedésével az anyák a vetélés és a halva születés egyre nagyobb kockázatával szembesültek, másrészt mert az idősebb anyák nagyobb energiát fektethettek a már megszületett gyermekeik felnevelésébe.nagym630.jpg

Más tanulmányok azonban vitatják ezt az elméletet, mivel véleményük szerint az idősebb nők számára a szüléssel járó rizikó nem elég nagy ahhoz, hogy a menopauzát evolúciós előnnyé tegye. Megint mások úgy magyarázzák, hogy a menopauza célja valójában az, hogy a nők segíthessenek unokáik nevelésében. Az ipari forradalom előtti finn populációs adatok tanulmányozásából kiderült, hogy azok a gyermekek, akiknek a nagyanyja még élt, nagyobb valószínűséggel érték meg a felnőttkort, mint azok, akiknek a nagyanyjuk már meghalt. Ilyen értelemben tehát a menopauza egy sikeres evolúciós stratégia, mert ily módon több unoka születhet, akik mind hordozzák a nagymama génjeit.

Mi a menopauza?

Szó szerinti jelentése: a menstruáció vége. A nők életének természetes szakasza, a hormonális átállás időszaka, melyben mind testi, mind lelki változások bekövetkeznek. A menopauzáról mindent megtudhat a WEBBetegen.

Kezelhetjük-e a menopauzát speciális emberi jellemzőként?

Bizonyos kutatók szerint egyáltalán nem. Ők azzal érvelnek, hogy a nők öregedése során történő biológiai változás nem különbözik élesen a más fajoknál lezajló folyamatoktól. Számos faj esetében a nőstények, az emberhez hasonlóan, meghatározott számú petesejttel születnek, melyek velük együtt öregszenek.

A nőstények képesek energiát fektetni a peték feljavításába, de ha ez túl nagy erőfeszítésbe kerül, akkor kevesebb energiájuk marad egyéb feladatokra. Ez az evolúciós egyensúly vezet ahhoz, hogy a nőstények végül kifogynak az életképes petékből. Akár túléli ezt a kort, akár nem, a lényeg, hogy a nőstény fizikailag mennyire képes ellenállni az öregedésnek. Nincs tehát semmi különös abban, hogy számos faj nőstényei, így az elefántok és a patkányok is túlélhetik a reproduktív éveiket.

Főemlősöket is vizsgáltak

Az Evolutionary Anthropology folyóirat legutóbbi kiadásában Daniel Levitis, Oskar Burger és Laurie Bingaman kutatók összehasonlították a humán menopauza biológiáját néhány főemlős rokonunkéval. 66 fajt vizsgáltak meg és megállapították, hogy minden faj nőstényei képesek jóval túlélni a legutolsó szülést. A poszt-reproduktív életciklus a tenyészévek 25-95 százaléka közt szóródott.

Önmagában véve ez az eredmény tehát azt sugallja, hogy a humán menopauza egyáltalán nem valami egyedi, kizárólag a nőkre jellemző dolog. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy zömmel állatkertben élő állatok adatait dolgozták fel, ahol az emlősöket jól táplálták, gondozták, és nem voltak nap, mint nap kitéve a ragadozók fenyegetésének. A vadon élő állatok adatai jóval ritkábbak, de azokból egyértelműen kitűnik, hogy a nőstények csupán elhanyagolható töredéke éli túl a reproduktív kort.

A nőknél azonban más a helyzet, hiszen a földön élő nők jelentős hányada menopauzális korban van, és ez nemcsak a tehetős társadalmak esetében igaz. A rabszolgatartás idején a trinidadi nők szörnyű körülmények közt éltek, a korai halál miatt a populáció is folyamatosan zsugorodott, ennek ellenére a felnőtt korú trinidadi rabszolganők harmada túlélte utolsó gyermeke születését.

Úgy tűnik, tehát van valami jelentős különbség a nők életében a nőstény állatokkal összehasonlítva. De vajon lényeges-e a menopauza vagy csupán evolúciós melléktermék? Az ember nagyméretű aggyal rendelkezik, és azt is tudjuk, hogy minél nagyobb a főemlősök agya, annál tovább élnek. A nagyobb agyméretű utód azonban nagyobb energiát követel mind a terhesség, mind a szülés során, hosszabb idő alatt válik önállóvá, így felneveléséhez hosszabb élet szükséges. Ezen tényezők fényében nagy a valószínűsége, hogy a nagy emberi agy vezetett a menopauzához.

Az agyunk lehet a ludas

Levitis és kollégái azonban nem így gondolják. Összehasonlították a nők és a főemlősök agyméretét a reproduktív képesség leállásakor és halálozáskor.

Megállapították, hogy a nők esete még a gigantikus agyméret figyelembe vételével is különös, mivel más emlősökhöz hasonlítva hamarabb leáll a reproduktív képesség és tovább is élnek, mint azt az agyméret alapján jósolnánk.

Így hát a kutatók abban maradtak, hogy a nők jellemzően hosszabb poszt-reproduktív életszakaszt élnek meg a többi főemlősnél, amit nem lehet csupán a nagyobb agymérettel megmagyarázni. Az emberi történelem minden egyes pillanatában a nők legalább egyharmada poszt-fertilis korban volt és van jelenleg is, ami tízszer magasabb az agyondédelgetett állatkerti állatoknál megfigyelt aránynál.

Levitisék véleménye szerint ezért a menopauzának mindenképpen valami speciális jelenségnek kell lennie. Feltevésük szerint hat millió évvel ezelőtt, a humanoid nők a többi nőstényhez hasonlóan potenciálisan túlélhették volna a legutolsó utód születését, de legtöbbjük ekkorra meghalt. Ezután azonban a nők fejlődése más irányt vett: agyméretük növekedésével párhuzamosan egyre több képességre tettek szert, ami sokoldalú eszközök, így a beszéd kialakulásához vezetett. Ezek az eszközök lehetővé tették, hogy a nők tovább éljenek, aminek következtében egyre több nő élte túl a reproduktív korszakát.

Napjainkra nyilvánvalóvá váltak a poszt-menopauzális élet előnyei. Minden olyan gén, mely lehetővé teszi, hogy a nők tovább éljenek, a természetes szelekciónak kedvez, hiszen növeli a leszármazottak túlélési esélyét. A generációk során ezért alakulhatott úgy, hogy a nők életük jóval nagyobb részét töltik gyermektelenül.

A hős nagymama

Az új hipotézis szerint tehát a humán menopauza speciális, ugyanakkor mégsem egyedi. Számos faj nősténye rendelkezik a reproduktív kor túlélésére elegendő kapacitással, bár ezt csak ritkán használják ki. A japán gall levéltetű nősténye azonban kivétel. A rovar petetermelése az élethossz felénél leáll, és a peték egykori helyén ragacsos anyagot kezdenek el termelni.

Amikor támadás fenyegeti a kolóniát, a bátor „nagymama” elsőként veti magát a ragadozóra, és a testében termelt ragaccsal ártalmatlanná teszi. Bár a harcban a hős levéltetű maga is odavész, a menopauza mögött álló evolúciós folyamatok célja a levéltetű és az ember esetében is ugyanaz.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hipochonder.blog.hu/api/trackback/id/tr847044261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Netuddki. 2015.01.09. 10:18:07

Occam borotvája?
Évi kábé 12 ciklussal ennyi évre elegendő a készlet. Amikor meg ez kialakult még bőven belefért a teljes várható életkorba.
Mellesleg ha a teljes életkor végéig kitartana akkor már régen túlnépesedett volna a Föld és az ember kipusztult volna...

élhetetlen 2015.01.09. 11:44:03

„a felnőtt korú trinidadi rabszolganők harmada túlélte utolsó gyermeke születését.” A másik kétharmad pedig meghalt akár több évvel az utolsó gyermeke születése előtt. Értem én, hogy mit akartál írni, de azért egy kis odafigyelés nem árt.

encir 2015.01.09. 18:16:04

@nicktolvajmentesítő_kovi1970: többre is elég lenne a készlet

"Egy nő termékeny életszakaszának során csak mintegy 400 petesejt szabadul ki, általában minden menstruációs ciklusban egy. Amíg megérik, a petesejt alvó állapotban van a tüszőjében, és a sejtosztódás közepén áll. így a petesejt a szervezet egyik legtovább élő sejtje. Mivel az alvó petesejt nem tudja végrehajtani a szokásos önjavító folyamatokat, a károsodás lehetősége a nő életkorának előrehaladtával nő. (így a kromoszóma, vagy genetikai rendellenességek esélye nagyobb, ha a nő idősebb korban esik teherbe. "

Patreides · patreides.blog.hu 2015.01.09. 18:39:07

"Minden olyan gén, mely lehetővé teszi, hogy a nők tovább éljenek, a természetes szelekciónak kedvez"
.
De jó lehet akkor a természetes szelekciónak, én nagyon irigylem.

egysmás 2015.01.09. 19:31:45

Lehet, nem ártott volna utána olvasni egy _szakkönyvben_, ha a témáról írsz!
A Nők lapja, meg a Kiskegyed egészségrovata nem az.

Gyakorlatilag EGYETLEN tipped sem kurrens elmélet és ebben a formájában soha nem is volt az.

Szántó Gábor · http://choirs.oftheworld.club 2015.01.10. 01:07:59

@egysmás: Figy, tudom, hogy ez most amolyan 'bizonyítási kényszer áthárítása' de ezt mivel indokolod? Engem aztán nem érint, sosem érintett, és nem is fog érinteni a téma, de kb életemben először láttam ilyen érdekes írást erről a témáról. És ez legalább nem a naturahirek színvonal, bár elég távol áll a tudományos publikációtól.
Ps no offense, tényleg csak érdeklődök

egysmás 2015.01.10. 10:11:46

@Szántó Gábor: "Néhányan úgy gondolják, hogy a természetes kiválasztódás során alakult ki őseinkben," - ezt _minden_ kutató így gondolja.

" méghozzá azért, mert azok a nők, akiknél leállt a reprodukció, összességében több egészséges utódnak adtak életet, mint akiknél ez nem történt meg." - ezt _egyetlen_ kutató sem gondolja így, hiszen "A" mindig kisebb egyenlő, mint "A+n", ha "n" nagyobb vagy egyenlő, mint nulla.
Magyarul nincs olyan tudós, kutató, (ember), aki úgy gondolja, hogy egy cselekmény végleges! abbahagyása több, a cselekményből következő eredményt jelent, mint a cselekmény folytatása.

"Megint mások úgy magyarázzák, hogy a menopauza célja valójában az, hogy a nők segíthessenek unokáik nevelésében." - itt meg az van, hogy ezek nem a "megint mások", hanem a szakértők.

"Az ipari forradalom előtti finn populációs adatok tanulmányozásából kiderült, hogy azok a gyermekek, akiknek a nagyanyja még élt, nagyobb valószínűséggel érték meg a felnőttkort, mint azok, akiknek a nagyanyjuk már meghalt." - ez egy adat, ami. "Ilyen értelemben tehát a menopauza egy sikeres evolúciós stratégia, mert ily módon több unoka születhet, akik mind hordozzák a nagymama génjeit." ez pedig egy hibásan levont következtetés.
A magasabb csecsemőhalálozásnak és a magasabb felnőttmortalitásnak lehet ugyanaz az oka, ami nem genetikai természetű.
pl. az, hogy ahol elég gazdagok voltak az emberek a megfelelő fűtéshez, meg a megfelelő táplálkozáshoz, meg ahhoz, hogy ne legyen muszáj kimenni a mínusz negyven fokba, ott a csecsemő is kevésbé volt kitéve a stressznek, meg a nagymama is, így mindkettő túlélhetett.
A fenti adat egyszerűen nem bizonyítja az állítást.

"Kezelhetjük-e a menopauzát speciális emberi jellemzőként?

Bizonyos kutatók szerint egyáltalán nem." Mivel a menopauza létezik az emberen kívül is, így egyáltalán nincs olyan kutató, aki a menopauzát speciális emberei jellemzőként kezelné.

"Ők azzal érvelnek, hogy a nők öregedése során történő biológiai változás nem különbözik élesen a más fajoknál lezajló folyamatoktól. Számos faj esetében a nőstények, az emberhez hasonlóan, meghatározott számú petesejttel születnek, melyek velük együtt öregszenek.

A nőstények képesek energiát fektetni a peték feljavításába, de ha ez túl nagy erőfeszítésbe kerül, akkor kevesebb energiájuk marad egyéb feladatokra."
A petesejtek "feljavításának" energiaigénye nem szempont.
Az kb az elvágtad az ujjadat, hiszen nem sok anyagról van szó, amit át kell rendezni.

"Ez az evolúciós egyensúly vezet ahhoz, hogy a nőstények végül kifogynak az életképes petékből." - Egyszerűen nem így van. Nem az életképes petékből fogynak ki.

"Akár túléli ezt a kort, akár nem, a lényeg, hogy a nőstény fizikailag mennyire képes ellenállni az öregedésnek." - az öregedésnek való ellenállást pl. a reprodukciós potenciál megőrzése is jelenti. Egyszerűen nem az öregedésnek áll ellen.
"Nincs tehát semmi különös abban, hogy számos faj nőstényei, így az elefántok és a patkányok is túlélhetik a reproduktív éveiket." - Az emberi menopauza nem egyszerűen a reproduktív korszak utáni életbenmaradás, életben tartás, hanem aktív és még erős -tehát elvileg szaporodásképes- nőstények szaporodásának hiánya. Az, hogy életben lehet tartani a patkányt úgy, hogy már néhány szerve leáll, az nem magyarázza az emberi menopauzát.

"66 -főemlős- fajt vizsgáltak meg és megállapították, hogy minden faj nőstényei képesek jóval túlélni a legutolsó szülést. A poszt-reproduktív életciklus a tenyészévek 25-95 százaléka közt szóródott."
Az utolsó vemhesség után is fel kell nevelni a kölyköket, a főemlősöknek ez nagyon lassan megy, így semmi különös nincs abban, hogy túlélik az utolsó vemhességüket. Plusz az állatkertnél előjött, ami a finn statisztikánál nem.

" nőknél azonban más a helyzet, hiszen a földön élő nők jelentős hányada menopauzális korban van, és ez nemcsak a tehetős társadalmak esetében igaz. A rabszolgatartás idején a trinidadi nők szörnyű körülmények közt éltek, a korai halál miatt a populáció is folyamatosan zsugorodott, ennek ellenére a felnőtt korú trinidadi rabszolganők harmada túlélte utolsó gyermeke születését."
- kétharmaduk belehalt az utolsó gyerekük születésébe? :D
A tréfát félre téve, egy idősödő rabszolga értékesebb, mint egy csecsemő, vagy nagyon fiatal gyerek, sőt, bizonyos megfontolások alapján, mint egy fiatal! így nem csoda, hogy azokra jobban vigyáztak.

"Az ember nagyméretű aggyal rendelkezik, és azt is tudjuk, hogy minél nagyobb a főemlősök agya, annál tovább élnek." Ez egy adat. Ugyanez a korreláció áll a pénisz hosszára is.

"A nagyobb agyméretű utód azonban nagyobb energiát követel mind a terhesség, mind a szülés során, hosszabb idő alatt válik önállóvá, így felneveléséhez hosszabb élet szükséges. Ezen tényezők fényében nagy a valószínűsége, hogy a nagy emberi agy vezetett a menopauzához." - Ez fából vaskarika. A menopauzának ELŐBB kellett lennie, mint a nagyagyú utódnak, hiszen az nem úgy megy , hogy huhh, mekkora feje van, inkább nem halok meg.

folyt.

egysmás 2015.01.10. 10:20:33

@Szántó Gábor: Inkább nem folytatom, meguntam, hogy minden egyes állításról megmutassam, hogy miért nonszensz. Bocs. :)

Alapvetően minden élőlény addig van életben, amíg hasznos az utódainak, és a maximális élettartama pedig kicsit több, mint a statisztikailag a számára elérhető élettartam.
Magyarul, ha egy jószágot tíz éven belül megesznek, akkor az a fajta jószág nem fog negyven éves élettartammal rendelkezni, hanem max tizenöt.
Ha a passzív hasznosság és az ellési kockázat aránya elér egy szintet, akkor nem éri meg elleni.
Ez pl. tud oka lenni a menopauzának.
Az, hogy segít a nagymama nyolc-tíz éven keresztül nevelni a lányainak, fiainak a gyerekét, aztán meghal, valószínűleg hogy több unokát eredményez, mintha szülne még egy gyereket, akit nyolc-tíz éves koráig nevel, aztán meghal.
süti beállítások módosítása