Az őszülés folyamata régtől fogva érdekli az emberiséget. A hófehér hajkorona látványa önkéntelenül is tiszteletet parancsoló, tekintélyt kihívó lehet; talán nem véletlen, hogy a mesékben, csodás történetekben a bölcs, sokat látott és sokat megélt személyeket, varázslókat, mágusokat ősz hajjal ábrázolják szinte minden kultúrában. De hogyan is történik pontosan a hajszín elvesztése? Bekövetkezhet-e ez egyik napról a másikra? Vajon tényleg igaz az a legenda, mely szerint trauma hatására egyetlen éjszaka alatt megőszülhetünk?
Egy kis biológia
Akik nem lógták el középiskolában a hajas fejbőr szerkezetének felépítésével foglalkozó tanórát Akit érdekel a téma, nyilván nagyjából tisztában van a hajszál és a fejbőr (s persze, a test bármely pontján elhelyezkedő szőrszálak) anatómiájával: a hajszál a szőrtüszőből nő ki, az annak az alján található hajhagymából. Ez egy kötőszöveti eredetű sejthalmaz, mely többek közt ereket, idegeket, a hajszálak anyagáért és az annak színét adó melanin nevű festékanyagnak a termelődésért felelős sejteket (melanocyta) is magába foglalja.
A hajszálak színét tehát a melanocyták által termelt festékanyag adja. Hogy ez kinél milyen eredményt ad, az számos tényezőtől (genetika, táplálkozás, életmód, egészségi állapot, stb.) függ. Mindegy, hogy fekete, barna, vagy szőke, a hajszálak előbb-vagy utóbb „kifakulnak”: eltűnik belőlük a festékanyag, helyükre aprócska levegőbuborékok kerülnek. A hajszálat felépítő keratin világos színe, és a hajszál üregében sorakozó buborékok együttesen felelősek az ősz szín megjelenéséért. De mennyire gyors ez a folyamat?
Ahhoz, hogy egy hajszálból a festékanyag eltűnjön, nyilvánvalóan szükséges feltétel, hogy annak ne legyen utánpótlása. Magyarán szólva, a melanocytáknak „kell” a hajhagymából eltűnnie. Ez természetes okból is bekövetkezhet: az emberi test öregedési folyamatának részeképpen kinél hamarabb, kinél később bekövetkezik.
Stressz
Emellett azonban, nemrégiben végzett kutatómunkák igazolták, hogy a festékes sejtek stressz-hormon hatására is kivándorolnak a hajhagymából a környező bőrterületekre. És onnan már nincs visszaút. Ugyanakkor, ezen folyamat során a már kinőtt hajszál színe nem változik, onnan maga a festékanyag nem ürül ki. Ez röviden annyit jelent, hogy az érintett hajszálnak konkrétan ki kell hullania ahhoz, hogy a melanocyták hiánya vizuálisan is jól érzékelhető legyen. Így az oda újonnan növekvő hajszál már – festékanyag híján – fehér (ősz) színben fog pompázni.
Így tehát megdőlni látszik az elmélet, mely szerint erős stressz hatására egyetlen éjszaka alatt megőszülhetünk. De akkor miért is érezzük azt egy-egy ismerősünket látva, vagy történelmi személyek kálváriáját ismerve, hogy valami turpisság van a dologban? Ennek magyarázata lehet az, hogy stressz hatására nem csupán a festékes sejtek elvándorlása, de akár nagyobb mértékű hajhullás is bekövetkezhet. A két „esemény” összeadódva eredményezheti azt a benyomást, hogy az illető viszonylag rövid időn belül őszült meg, hiszen az elhullatott színes hajszálak helyébe csak festékmentes, ősz szálak lépnek.
Meddig normális az őszi hajhullás? |
A haj folyamatosan megújul, bizonyos időszakokban, főként ősszel és tavasszal intenzívebb hajhullást is tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. A hajhullás okairól és a kezelési lehetőségekről a WEBBetegen olvashat. |