A 19. századi orvos, John Langdon Down nem fedezte fel a genetikai betegséget, hanem egyszerűen a mongolizmus nevet ragasztotta rá, mivel úgy vélte, a betegek arcvonásai a mongolokéra emlékeztetnek. Az 1960-as években aztán, hogy a szakirodalmat megszabadítsák a rasszista felhangú terminustól, inkább egy eponimát választottak a betegség megnevezésére. Így aztán, a betegség felfedezését – helytelenül - Down doktornak tulajdonítjuk.

Közeleg az év vége, jöjjön az ilyenkor szokásos másnaposságról szóló poszt. Tippek Németországtól Mongóliáig. A poszt szerzője szerint a buli ivászat közbeni folyamatos és bőséges vízfogyasztással mérséklődnek a másnaposság tünetei.

Szakértők szerint a stroke utáni pszichológiai, érzelmi vagy viselkedésbeli változás egyáltalán nem ritka. Ezek többsége attól függ, az agy mely területét és milyen hosszú ideig érte a károsodás. Összeszedtük a legérdekesebbeket.

Sigmund Freud a pszichológia egyik leghíresebb gondolkodója. Bár sokan nem fogadják el ötleteit és teóriáit, munkássága kétségtelenül mérföldkövet jelent a pszichológia fejlődésében. Freud életének izgalmas momentumai, érdekességei.

A Darwin-díjat két évtizede ítélik oda azoknak, akik valamilyen eszméletlen butaság következtében vesztették életüket. A díjazás feltételeit az utóbbi időben jelentősen megszigorították, hogy kitalált mendemondák vagy városi legendák helyett csak hiteles történetek szereplői kerülhessenek a díjazottak közé. Vagyis azok közé, akik halálukkal hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez azáltal, hogy egyszerűen kiszelektálták örökítő anyagaikat az emberiség génkészletéből.

A kórokozók elől nem bújhatunk el. Akár a tömegközeledési eszközökön, akár benzinkúton, a színházakban, az irodai billentyűzeteken vagy akár a kávézókban, mindenütt ott állnak támadásra készen. Ám van mód a védekezésre. Kitűnő preventív módszer például a gyakori kézmosás, vagy ha készpénz helyett bankkártyát használunk, de nem árt tudni, hogy léteznek erre a célra professzionális eszközök is.

A modern orvostudománynak köszönhetően ma már olyan sérüléseket és betegségeket is túlélhetünk, melyeknek gyógyítására korábban halvány reményünk sem volt. Az orvosok sokszor szembesülnek furcsa, szokatlan esetekkel, amikor a sérülés vagy a betegség tünetei minden képzeletet felülmúlnak. A következőkben ilyen meghökkentő eseteket ismertetünk.

Hogy a méregtelenítésnek van-e értelme, mindenki maga döntse el. A frissen facsart zöld levek nem az egyedüli csodaszerek a szervezet méregtelenítésre. 2015-ben a legújabb trend a káros anyagoktól való megszabadulásra a szén. Az aktív szén olyan, számtalan pórussal rendelkező finom szénpor, mely mágnesként viselkedik a szervezetben. A negatív töltésű szén oxidálószerrel kezelve vonzza a szervezet pozitív töltésű méreganyagait, majd a széklettel kiüríti azokat - a zöldségben található permetszer maradványoktól a levegőben lévő neurotoxinokig – a testből.

Az aktív szenet a toxinok gyors felszívódását elősegítésére évek óta használják a sürgősségi osztályokon gyógyszer-túladagolásos esetekben illetve nagy mennyiségű kemikáliának való kitettség esetén. Emellett használják puffadással és gázképződéssel járó emésztési zavarokra is. Ezen kívül egyes állítások szerint fehéríti a fogakat, javítja az arcbőr állapotát, csökkenti a koleszterinszintet, fokozza az energiát és a másnaposság megelőzésére is jó.

A természetes méregtelenítés hívei gyümölcslében oldva vagy tabletta formájában használják a szervezet méreganyagainak kiürítésére.

Sürgősségi osztályra kerülni sosem kellemes, de ha ez szex miatt történik, az kiváltképp kínos. És bár a nemi aktus alatti „összeragadás” csupán egy olcsó szexkomédiába illő jelenetnek tűnik, a jelenségről évszázadok óta beszámolnak, és ki tudja, némelyik beszámoló talán igaz is lehet.

„Hát nem épp egy romantikus este romantikus befejezése.”

- aposztrofálta a jelenséget Dr. Aristomenis Exadaktylos, egy berni kórház 11 évnyi kórházi felvételeiről tanulmányt író orvos, aki pályafutása során számos szex-asszociált panasszal, többek közt migrénnel, szívproblémákkal, sőt akár amnéziával is találkozott.

Nem is gondolnánk, mennyi művégtag, mellimplantátum, protézis és pacemaker sétálgat körülöttünk az utcán, arról pedig a legtöbbünknek fogalma sincs, mi történik ezekkel a műtestrészekkel, ha a gazdáiknak többé már nincs rá szükségük.

A kérdés megválaszolásához a szálak meglepő helyszínre, a Tennessee állambeli Metro Davidson Megyei fogdába vezetnek. A fogda szerelőműhelyében féltucatnyi fogvatartott azon serénykedik, hogy nagy halomnyi műlábat darabjaira szedjen szét. Teszik mindezt azért, hogy a Standing with Hope nevű jótékonysági szervezet újrahasznosíthassa, majd harmadik világbeli országokba küldhesse az elhunytak művégtagjait. A fogdában szétszerelt végtagokat többek között Ghánába szállítják, ahol az ottani betegek szükségleteinek megfelelően újjáépítik őket.

A modern orvostudomány ma már egész sor műtestrészt ajánl az ízületektől és végtagoktól a fém csípőprotézisekig. És ott vannak még a pacemakerek, a beültethető defibrillátorok, valamint a jóval gyakoribb műfogsorok és mellimplantátumok.