A víz az élet, ám arra nem mindig gondolunk, hogy a poharunkban lévő tiszta víz nem csupán egy átlátszó, színtelen, szagtalan folyadék, hanem szinte hemzseg a benne élő láthatatlan apró lényektől.
A vezetékes víz fogyasztása Magyarországon biztonságos, ám a világ más részein sokféle mikroorganizmus jut át a biztosnak hitt szűrőrendszeren. Bár ezek az apróságok többnyire ártalmatlanok, néhány közülük komoly veszélyt jelent az egészségre.
Cryptosporidium
A vezetékes ivóvíz többszöri szűrés és hosszas fertőtlenítési folyamat után érkezik otthonunkba, tehát jóval tisztább, mint a természetes vizek, a folyók vagy tavak vizei. A tisztítás ugyan a baktériumok nagy részét kiszűri, de mivel még a legújabb technológiák sem bombabiztosak, naponta sok-sok ember poharába kerül némi Cryptosporidium nevű parazita.
A Cryptosporidium egy protozoon egysejtű, ami a humán szervezetbe jutva hasmenéssel járó bélfertőzést okoz (cryptosporidiosis). A belekben élő parazita petéi a bélsárral ürülnek, a fekáliával szennyezett ivóvíz útján találnak maguknak új gazdaszervezetet, és rossz hír, hogy az aprócska egysejtűt a vezetékes ivóvízből nem lehet 100%-os mértékben kiszűrni. 1998-ban Sidney ivóvizeiben észleltek viszonylag erősebb Cryptosporidium jelenlétet, de a hatóságok nem kongatták meg a vészharangot, mivel a méréseik szerint a víz fertőzöttsége nem haladta meg „az elfogadható egészségügyi határértéket”.
Anabaena sp.
Az Anabaena circinalis, a cianobaktériumok törzsébe tartozik, a természetes édesvizekben szerte a világon megtalálható, de leginkább Ausztrália, Európa, Ázsia, Új-Zéland és Észak-Amerika területén jellemző. A cianobaktériumok vélhetőleg az első többsejtű földi organizmusok közé tartoznak, így az évmilliók során némelyikük fejlődése meghökkentő irányba haladt. Az Anabaena spp. például neurotoxinok előállítására képes. Az egyik ilyen idegméreg, az anatoxin-a létezésére 1950-ben derült fény, amikor az amerikai szarvasmarhatelepeken a fertőzött víz miatt tömegesen hullottak el az állatok.
Az Ausztráliában élő édesvízi Anabaena saxitoxint termel, ami légzési nehezítettséget, végül pedig halált okoz. Az ausztrál Anabaena gyilkos természetét jól tükrözi, hogy a hadsereg a baktériumot a „Shedule 1” anyagok, azaz a biológiai fegyverek közé sorolta. És aki most ezt olvasván levegő után kapkod, nyugodjon meg, mert ezt a mikroorganizmust viszonylag könnyű kiszűrni az ivóvízből.
Rotifera
Kerekesférgek szintén gyakori mikroorganizmusok, jóformán a földön mindenütt megtalálhatók. Ennélfogva nem meglepő, hogy elsőszámú ivóvízszennyezők, annak ellenére, hogy olykor 1 mm nagyra nőnek, tehát, akár szabad szemmel is láthatók. Némelyikük úszkál, a többi mini hernyókként mászkálgat a poharunkban, de ebbe a dologba nem érdemes jobban belegondolnunk, mert ha lelki szemeink előtt megjelenik a poharunkban gondtalanul úszkálgató kerekes férgek idilli képe, bizony könnyen kiszáradhatunk. Nyugtasson meg mindenkit a tény, hogy a mikroorganizmusok világában behemótnak számító kerekesférgek tudomásunk szerint ártalmatlanok az egészségünkre.
Nos, ez valóban rendkívül jó hír, azonban jóval aggasztóbb, hogyan juthatnak át ekkora méretű lények a szűrőrendszeren? További aggodalomra ad okot az a tény, hogy ezek az óriások gyakran protozoonok és baktériumok gazdaszervezeteként élik mindennapjaikat. Mindenesetre nem árt felhívni az illetékesek figyelmét, hogy ha kerekesféreg úszkálgat az ivóvízben, akkor a szűrőrendszer nem megbízható és előbb vagy utóbb a kerekesféregnél vérszomjasabb apróságok is megjelenhetnek az ivóvízben.
Evezőslábúak
Ha azt gondolnánk, hogy a poharunkban nyüzsgő vízicirkusz legnagyobb attrakciója a kerekesférgek szinkronúszása volt, akkor az evezőlábúak mutatványán biztosan hasra esünk. Az evezőslábúak ugyanis még a kerekesférgeknél is hatalmasabbra nőnek (akár a 2mm-t is elérhetik), így jó megvilágítás mellett még megfáradt szemű nagymamánk is biztosan kiszúrja őket a pohárban.
Mivel tehát az evezőslábúak jelenlétét nemigen lehet eltitkolni, 2009-ben Connecticut állam közegészségügyi felhívást intézett a jónéphez, hogy bizony ne lepődjenek meg, ha a poharukban bájos, miniatűr rákocskákat látnának.
Bizonyára ekkor is sokaknak szöget ütött a fejébe, hogy a szűrőrendszeren gond nélkül áttutajozott egy seregnyi közel fél centis valami, ám a hatóságok mindenkit megnyugtattak, hogy ezek a lények kevésbé megnyerő külsejük ellenére igen hasznosak, mivel elfogyasztják a vízben lévő méreganyagokat. Ezt persze megint nagyon jó hallani, csak az a gond, hogy ha az evezőlábúak képesek bejutni a szűrőrendszeren, akkor a kapu a náluk jóval kisebb lények előtt is tárva-nyitva áll.
E. Coli
Az E. coli vagy hivatalosabb nevén Escherichia coli baktériumot senkinek sem kell bemutatni. A baktériumvilág eme legendás alakja az egészséges bélflórában is jelen van, ami egyben azt is jelenti, hogy a széklettel szinte bárhová eljut. Mivel gyakorlatilag lehetetlen teljes mértékben kiszűrni az ivóvízből, a hatóságok csak a „biztonságosnak tekintett határérték” betartására törekednek.
Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint az E coli jelenlét egészen addig elfogadható, míg az adott hónapban a pozitív minták aránya az 5%-ot nem haladja meg, vagyis ha 100 mintából öt fertőzöttet találnak, akkor szerintük még minden a legnagyobb rendben van.
Rhizopus stolonifer
A rhizopus stolonifer ismertebb nevén fekete kenyérpenész az egyik legelterjedtebb gombaféle, így nem meglepő, hogy az ivóvízben is feltűnik. Spórái a levegőben szállingóznak, majd egy arra alkalmas helyen tanyát vernek.
Egy 2006-os tanulmány szerint az ivóvízminták 2,9%-ában kimutatható, tehát például az E.colinál kevésbé jellemző, ám az általuk termelt toxinok nagy koncentrációban ártalmasak a szervezetre.
Naegleria fowleri
Szerény, semmitmondó külseje ellenére a Naegleria fowleri a legveszedelmesebb mikroorganizmusok egyike. A penészgombára emlékeztető N. fowleri valójában egy amőba, ám nem akármilyen, mert ez az apró fenevad agyszövettel táplálkozik. Sunyi módon az áldozat orrüregén át jut be a szervezetbe, azonnal célba veszi az idegrendszert, és az esetek 98%-ában halált okoz.
Szerencsére N. fowleri fertőzés ritkán fordul elő, de 2011-ben két haláleset is jelentettek Louisiana területén, ahol mindkét áldozattal meningoencephalitis végzett, miután az amőbával fertőzött csapvízből készült orröblítő folyadékot használták. A halálesetek okának kivizsgálásakor a szakértők megdöbbenve tapasztalták, hogy az áldozatok házainak vizes helyiségeit szó szerint ellepték az agyevő amőbák. Ennek ellenére N. fowleri fertőzés nem valószínű a csapvízben.
Legionella Pneumophila
Az amerikai veterán légiósok 1976-os gyűlése óta a Legionella Pneumophila sem számít ismeretlennek. Ekkor 34 halálesetet és 221 megbetegedést okozott a baktérium, ami miatt ma már évente közel 18 000 ember kerül kórházba. És vajon honnan kaphatjuk el a légiós betegséget? Nem nehéz kitalálni, a baktériummal fertőzött vízből.
A fertőzés szórványosan bukkan fel, 2001-ben Spanyolország egy bizonyos területén 700 ember betegedett meg egyszerre. Bár a Legionella a természet adta valójában is eléggé veszélyes, az amerikai hadsereg úgy döntött, hogy némileg növeli a hatékonyságát, és előállította a 100%-os halálozási arányt produkáló genetikailag módosított változatát.
Chaetomium sp.
Íme, egy újabb penészgomba, ami a kenyérpenész rokonához hasonlóan igen gyakori. Vérbeli penészgombaként imádja a nedvességet, ezért a mocsaraktól a fürdőszobánk mennyezetéig szinte minden vizes helyen megtalálható.
Az ivóvízben ennek ellenére ritkán fordul elő, ám ha abban felbukkan, akkor ihatatlan, mocsárízűvé változtatja. Spórái nem különösebben veszélyesek, de néhány esetben phaeohyphomycosis fertőzést okozhatnak, és krónikus expozíció mellett az arra hajlamosaknál allergiás reakciót válthatnak ki.
Salmonella Enterica
Már gyermekkorunkban alaposan a fejünkbe verték, hogy a húst jól át kell sütni, és ha nyers húshoz érünk, a kezeinket alaposan meg kell mosnunk, mert ha nem így teszünk, könnyen szalmonellát kaphatunk. A salmonella tehát rendszerint az ételekben fordul elő, de olykor az ivóvízben is megtelepszik.
2008-ban Coloradóban a csapvízzel terjedő salmonella 79 embert betegített meg.
(listverse)
Ezeket olvasta már?
- Nyugodjon meg, nem olyan perverz, mit gondolná
- Melyik az egészségesebb: a házasság vagy a szingliség?
- Tetovált sejtek: biológiai áttörést értek el magyar kutatók
- Okosruhák, melyek új szintre emelik az egészségügyet
- Hová kerül az ürülék a hajókról, repülőkről és a vonatról?
- 10 különös pszichológiai tanulmány
- Szuvas a foga? Eddze a száját!
- Pusztító járványok
- Sikeres az első pénisztranszplantáció
- A világirodalom mérgei és a kémiai mítoszok
- Tudomány a hit mögött avagy miben halt meg Jézus?
- A borvirágos orr 100 ezer dolláros rejtélye
- Ki a jó pszichopata?
- Kannibalizmussal az egészségért
- Egy sokáig elutasított szakterület első beavatkozásai
- Emberi sajátosságok, melyre nincs tudományos magyarázat
- Különös temetkezési rituálék
- Szörnyű, de ritka betegségek
- "Megtalált" testrészek
- Furcsa orvosi kísérletek
- Nem a merénylő, hanem az orvosai okozták a néhai elnök halálát
- Horrorisztikus paraziták
- Megmagyarázhatatlan műtét utáni jelenségek
- Szoláriumba megy vagy a saját temetésére?
- Furcsaságok műtét közben
- Hogyan hat a menstruáció a székelési szokásainkra?
- 2014 orvosi rejtélyei
- Meg nem érdemelt kutatói hírnév
- A fogorvoslás fájdalmas története
- Emberek, akik levágatták a lábukat
- A legőrültebb dolgok, amit húgycsőből távolítottak el