Hipochonder blog

Hét pusztító járvány az emberiség történetében

2015. április 13. 16:36 - behrens

A járvány szó hallatán az embernek összeszorul a gyomra. A történelem során számos járvány tizedelte meg az emberiséget, arra pedig - az orvostudomány rohamos fejlődése, valamint az újabb védőoltások kifejlesztése ellenére - ma sincs garancia, hogy nem támad fel ismét egy olyan járvány, melynek milliók esnek áldozatul. Összeállításunkban az emberiség legpusztítóbb járványait vesszük sorra, melyek közül néhány napjainkban is szedi áldozatait.

Feketehimlő (Kr.e. 430? – 1979)

A feketehimlő (variola, variola vera) kizárólag emberről emberre terjedő fertőző betegség. Két vírusvariáció a Variola major és a Variola minor okozza, melyek közül a Variola major halálozási rátája 35% körül mozog, míg a Variola minor mortalitása az 1%-ot is alig éri el. A túlélőknek viszont hosszú távú szövődményekkel kell számolniuk, a maradandó hegeken túl a szaruhártya elfekélyesedése miatt vakságot és férfiaknál meddőséget okozhat.smallp.jpg

A feketehimlő csak a XX. században több mint 300 millió emberrel végzett. A XVIII. századi Európában a fertőzöttek 30%-a - nagy részük 5 éven aluli gyermek - meghalt, a túlélők egyharmada pedig megvakult. A tomboló járvány mintegy 60 millió európai életét követelte.

A feketehimlő az európai gyarmatosítók és a magukkal hurcolt afrikai rabszolgák közvetítésével Amerikába is elérkezett, és hihetetlen gyorsasággal az őslakosság 95%-át elpusztította. Amikor az aztékok fellázadtak a zsarnoki Cortez uralma ellen, megfutamodásra kényszerítették ugyan a túlerőben lévő spanyolokat, azonban a harcokban elesett himlős spanyol katonák holttestével érintkező őslakosok megfertőződtek. A visszatérő Corteznek tulajdonképpen már semmit sem kellett tennie, hiszen a himlő az azték katonák többségét, az uralkodóházat és a népesség egynegyedét kiirtotta.

A fertőzés a XX. században 300-500 millió halálesetet okozott. A WHO becslései szerint még 1967-ben is 15 millió embert fertőzött meg és két millióan haltak bele. A himlőoltás bevezetésének köszönhetően azonban a WHO 1979-ben hivatalosan is bejelentette, hogy a feketehimlő eltűnt a föld színéről. Napjainkig ez az egyetlen fertőző betegség, amit sikerült tökéletesen felszámolni.

Spanyolnátha (1918 – 1919)

A spanyolnátha nem egészen két év alatt kb. 50-100 millió ember halálát okozta, vagyis több áldozatot követelt, mint Hitler, a nukleáris fegyverek és a terroristák együttesen. A betegség gyakorlatilag az influenza szokványos tüneteivel indul, azonban mivel a spanyolnátha kórokozója jóval veszélyesebb, mint az egyszerűbb influenza vírusok, idővel extrém hidegrázás, kimerültség és tüdőváladékozás jelentkezik. Egy kezelő orvos így ír a szörnyű járványról:

„A betegek arca elkékül, és véres köpetet ürítenek köhögéskor, reggelente pedig kazlakban állnak holttestek a hullaház körül.”

A spanyolnátha gyakorlatilag a beteg halálos ítéletét jelentette, mivel a fertőzés ellen a mai napig nem létezik orvosság. Az orvosok mindössze annyit tehettek, hogy a beteget ülő pozícióba fektették a tüdőben felgyülemlő váladékozás és a kezelhetetlen köhögés miatt. A kékes arcszín hamar barnává vagy lilássá változott a betegek lába gyakran elüszkösödött. A szerencsésebbek egyszerűen megfulladtak a saját tüdőváladékukban, a kevésbé szerencséseket azonban a másodlagos fertőzésként szerzett bakteriális pneumomia kényszerítette keserves agóniára.grippe2.jpg

Noha a járvány amilyen hirtelen érkezett, olyan gyorsan távozott, ám a közel kétéves tombolása alatt az USA-ban a szigorú cenzúra miatt szinte senki nem tudta, hogy az amerikaiak egynegyede megfertőződött a vírussal és közel fél millióan haltak bele.

Pestis (1340 – 1771)

A történelem egyik legpusztítóbb járványa, a fekete halálként emlegetett pestis összesen közel 75 millió emberrel végzett, ezen belül Európában legalább 20 millió ember életét követelte. A pestis Délnyugat - vagy Közép Ázsiából indult gyilkos körútjára, ahonnan az 1340-es évek vége táján érkezett az öreg kontinensre.

A pestis három fajtája különböző tünetekkel jelentkezik. A bubópestis a nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával jár, a szeptémiás pestis a vérmérgezés egy formája, a tüdőpestis pedig cseppfertőzéssel terjed és elsőként a tüdőt károsítja, mielőtt áterjedne a test más szerveire.bubop.jpg

A bubópestis klasszikus tünetei a magas láz, ízületi fájdalom, szédülés, hányás, valamint az ágyéki, nyaki és hónalji nyirokcsomók fájdalmas, sötét elszíneződéssel és gennyes váladékozással járó megnagyobbodása. A legtöbb áldozat 4-7 nap leforgása alatt életét veszti. A kereskedelmi útvonalak mentén rohamosan terjedő fertőzés leggyakoribb változata a bubópestis volt, közel 75%-os halálozási aránnyal, 5 fertőzöttből négy, 8 napon belül meghalt. A második leggyakoribb a tüdőpestis, amely majdnem 100%-os halálozási aránnyal jár.

Az 1700-as években több mint 100 pestis járvány söpört végig Európán. 38 000 embert ölt meg Londonban, pusztított Olaszországban, Spanyolországban és Bécsben. A marseilles-i és moszkvai járványt követően azonban a 18. században a betegség eltűnt Európából.

A járvány 14. századi tombolása jelentős társadalmi következményekkel is járt. A katolikus egyház ugyanis a járványt isteni büntetésként értelmezte, és mivel a bűnbakokat a zsidók, koldusok és leprások személyében vélte felfedezni, hozzálátott a kisebbségek szisztematikus megbélyegzéséhez és kirekesztéséhez. A betegség gyilkos természetének hatására általánosan elterjedt a hedonista, „élj a mának” életszemlélet, amit igen jól illusztrál Boccaccio Dekameron című munkája. (A pestisről részletesen a WEBBetegen olvashat.)

Malária (1600 – napjainkig)

A malária évente kb. 2 millió áldozatot szed, vagyis minden 30. másodpercben meghal egy ember maláriában. Az áldozatok nagy része kisgyermek vagy terhes anya. A betegség megfékezésére tett erőfeszítések ellenére 1992 óta nem történt jelentős előrelépés az erősen veszélyeztetett régiókban. Amennyiben a malária prevalenciája a jelenlegi szinten marad, a következő 20 évben megduplázódhat a betegség okozta halálozási arány. A megbetegedések többsége a fejletlen országok vidéki területein jelentkezik, és mivel az ott élők nem mindig jutnak orvosi ellátáshoz, az esetek nagy része dokumentálatlan marad, így a prevalenciával kapcsolatos precíz adatok nem állnak rendelkezésre.malaria-disease.jpg

A malária jelenleg az egyik leggyakoribb fertőző betegség. A betegség kórokozója a plazmódium, ami igen elterjedt a trópusi és szubtrópusi égöv országaiban. Az egysejtű paraziták az Anopheles szúnyog nőstény egyedeinek közvetítésével jutnak be az emberi szervezetbe, ahol a vörösvértestekben szaporodni kezdenek. A fertőződés után nem sokkal fejfájás légszomj, hidegrázás, szédülés, influenzaszerű tünetek, tachycardia valamint 48 - 72 óránként ismétlődő lázroham jelentkezik (váltóláz). Bizonyos esetekben kóma és halál is bekövetkezhet.

AIDS (1981 – napjainkig)

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes, az AIDS eredetét nem ismerjük, egyes nem megerősített vélemények szerint az afrikai csimpánzoktól ered. A modern kor egyik legpusztítóbb járványa 1981-es feltűnése óta több mint 25 millió ember életét követelte. A jelenleg már elérhető antiretrovirális kezelések ellenére, 2005-ben 3,1 millió emberrel végzett (ebből 570 000 gyermek!), ami átlagosan napi 8500 emberéletet jelent. Az UNAIDS és a WHO becslései szerint a preventív stratégiák ellenére az AIDS-esek száma folyamatosan nő, napjainkra elérte a 40,3 millió beteget, ami a valaha volt legmagasabb szint. Csak 2005-ben legalább 5 millióan fertőződtek meg.aids4.jpg

A leginkább fertőzött régió a szub-szaharai Afrika. 2005 végén, a földön élő összes AIDS beteg 65 %-a (23-28 millió) ezen a területen élt, a fertőzés terjedésének léptékét mutatja, hogy a betegek száma 2003-ról 2005-re egymillióval gyarapodott. Az itt élő nők több mint 77 %-a fertőzött. A második legfertőzöttebb régiónak számító Dél-és Délkelet-Ázsia teljes lakosságának 15%-a érintett.

Kolera (1817 – napjainkig)

A Gangesz partjáról induló kolera a rituális fürdőzőkkel és zarándokkal, először az indiai szubkontinensen vettet meg a lábát, majd a gőzhajók fedélzetén, lassan de biztosan Európába is megérkezett. Nem tudni, hogy az 1817-ben Calcuttában kitört járvány Indiában hány áldozatot szedett, ám mivel a brit hadsereg 10 000 birodalmi gyalogos haláláról számolt be, több százezer civil áldozatra következtethetünk.calc.jpg

A súlyos hányással és hasmenéssel járó kolera a fertőzöttek székletével, hányadékával és a szennyezett víz útján terjed, és az 1800-as évek higiéniára nem sokat adó vízhordói a szomjoltó folyadékkal együtt a kórokozót is szépen magukkal cipelték. A nyomorral sújtott területeken a kolera még napjainkban is felüti a fejét, 1947-ben például 30 000 egyiptomit ölt meg.

Tífusz (Kr.e. 430? – napjainkig)

A tífusz elnevezés a görög typhos (kába, zavart) szóból ered, ami jól jellemzi az érintettek állapotát, mivel a betegség bőrkiütések és emésztőszervi panaszok mellett idegrendszeri tünetekkel is jár.

A betegséget a rágcsálók által közvetített Rickettsia sejtparazita okozza. A kórokozó elsősorban rossz higiéniai körülmények között fordul elő, így a tífusz még napjainkban is feltűnik hajléktalanok, menekülttáborok lakói között, de nem is oly rég még börtönökben és a hadseregekben is felütötte fejét. A betegséggel kapcsolatos első írásos emlék 1083-ból származik, az olaszországi Salerno melletti zárdából. A vakcinák kifejlesztése előtti időkben rengeteg áldozatot szedett, csak 1918-22 közt 3 millió embert pusztított el.dachautyphusward.jpg

Kutatók szerint, már a peloponnészoszi háború idején is létezett a betegség, az athéni járvány végzett Periklésszel és fiával is. Európában a 16-19. század során sokszor jelent meg a járvány, tombolt a harmincéves háború és a napóleoni háborúk alatt is. Napóleon moszkvai visszavonulása során több katonája halt meg tífuszban, mint az orosz katonák fegyvereitől. A járvány az 1850-es évek elején az Írországot sújtó éhínségek idején is pusztított, az I. világháború idején pedig főleg Oroszország, Lengyelország és Románia lakóit tizedelte. A nyugati fronton tetvetlenítő állomásokat hoztak létre, azonban a keleti fronton a fertőzés tovább tombolt, és csak Szerbiában 150 000 ember életét követelte. A fertőzöttek halálozási aránya akár a 40%-ot is elérte, és szép számmal „aratott” a betegeket gondozó nővérek között is.

A II. világháború alatt kifejlesztették a fertőzés elleni vakcinát, ezután a betegség csak Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein jelent meg.

Ezeket olvasta már?

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hipochonder.blog.hu/api/trackback/id/tr127364260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2015.04.14. 03:49:11

nem ertem. 35% os halalozasi rataval, hogy tudta a himlo az oslakossag 95%at elpusztitani??

szbszig 2015.04.14. 04:08:47

"A leginkább fertőzött régió a szub-szaharai Afrika. 2005 végén, a földön élő összes AIDS beteg 65 %-a (23-28 millió) ezen a területen élt, a fertőzés terjedésének léptékét mutatja, hogy a betegek száma 2003-ról 2005-re egymillióval gyarapodott. Az itt élő nők több mint 77 %-a fertőzött."

És ez hogyan jött ki?...

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2015.04.14. 05:12:17

Rettenetes, rohadék betegségek... :-(
Ugyanakkor szuper jó poszt, kösz.A lepra kimaradt, vagy nem is volt olyan jelentős?

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.04.14. 05:58:57

Kimaradt a liberalizmus, mely máig szedi áldozatait.

AZso.hu · http://www.azso.hu 2015.04.14. 06:08:03

A spanyolnátha a H1N1 influenza volt, azért olyan nagy a halálozási arány, mert a fiatal lakosság nagy része 1. nem találkozott vele (a vírus 80 évig bújkált) 2. a háború miatt le voltak gyengülve és szörnyűek voltak a közállapotok.

Ma az emberek úgy gondolnak az influenzára, mint egy pár napos lázzal járó sima betegségre, nos 1918-ban a háború végén, gyógyszerek nélkül ez bizony egy súlyos szövődményekkel járó, nagy elhalálozási arányú világjárvány volt... A betegek többsége tüdőödémában halt meg, vagyis keserves kínok közepette tkp. megfulladt.

Pretoryan 2015.04.14. 06:53:48

@AZso.hu: "2. a háború miatt le voltak gyengülve és szörnyűek voltak a közállapotok"

1. az! :-)

@geegee: A lepra a mai napig fent van, de "kevésbé" fertőző és sosem volt tömeges járvány belőle. (amúgy a zombi filmek/sorozatok a mai napig a középkori leprás ijedelemből táplálkoznak)

A tifusznál még annyi hogy a 2. világháború előtt ugyan eltűnt, de egy válfaja a kiütéses tífusz felütötte a fejét a körbezárt német 6. hadseregnél Sztálingrád ostrománál, és becslések szerint minimun 75.000-100.000 áldozata volt...

Nemzeti Dohányos 2015.04.14. 07:02:36

@Chaoyang: Evolúció. Addigra az európaiak már évszázadok, évezredek óta érintkeztek a himlővel, az indiánoknak új volt, teljesen védtelenek voltak.

Paul Summers 2015.04.14. 07:35:58

Ha nincs járvány, akkor jönnek ilyen önjelölt bloggerek és elkezdenek járványokról böfögni.

Andie 2015.04.14. 08:03:21

Jó kis gyűjtés!
Érdemes volna boncolgatni :) azt is, hogy mitől és hogyan jelentek meg ezek a brutál betegségek? Egyszercsak úgy lettek? Hol voltak addig? Mitől alakultak ki?
Nemrég láttam az Ancient Aliens ide vágó részét, melyben az ilyen hatalmas járványok előtti hetekben, hónapokban különösen aktív égi tevékenységet észleltek, pl. repülő járműveket, amik fekete felhőket permeteztek. Persze, ez már erősen konteo, meg lehet rá legyinteni, de ha lehet hinni ezeknek a korabeli leírásoknak, akkor elég dúrva kisérletnek voltunk részesei...

2015.04.14. 08:24:40

tanulság: ne utazzunk Afrikába és Délkelet Ázsiába...és ha mégis, sose csajozzunk be ott..
kerüljük a háborúkat és Indiát nagy ívben el. Közel Kelet kilőve, oroszok is, Bahama tornádóveszély, USA terrorfenyegetettség, Malaysia kilőve a repülőik miatt, Japán túlzsúfolt, Kina szennyezett.
Marad a Balcsi és a jó borvidékek....!

Terézágyú 2015.04.14. 08:32:39

@Andie:
"Érdemes volna boncolgatni :) azt is, hogy mitől és hogyan jelentek meg ezek a brutál betegségek? Egyszercsak úgy lettek? Hol voltak addig? Mitől alakultak ki?"

Állatokból.
Szinte biztos, hogy a legtöbb fertőző betegség az állatoktól terjedt át az emberre. Nemcsak az aids, de a pestis stb is.
Van olyan - számomra meggyőző - elmélet, mely szerint ezért nem volt Amerikában annyi fertőző betegség (ugye a szifiliszt kivéve - ha ugyan...), és azért pusztított annyira az indiánok között, mert a betegségek állatokról jönnek át: igen gyakran háziállatokról. Az indiánoknak nem voltak háziállataik (nix ló, tehén, disznó, nyúl stb.) ezért voltak teljesen védtelenek. Az európaiak (pontosabban: eurázsiaiak) viszont már rengetegfajta járványon átestek, a különféle (házi)állatok közelsége révén...

pannonfunk 2015.04.14. 08:36:36

Jó cikk, de pár pontatlanság:

"A spanyolnátha gyakorlatilag a beteg halálos ítéletét jelentette" <=> "amerikaiak egynegyede megfertőződött a vírussal és közel fél millióan haltak bele."

Mekkora volt Amerika lakossága az első világháború végén? Mert ha "csak" fél millióan haltak bele, akkor a halálozási ráta mégsem volt akkora, mint ahogy az előtte levő, kicsit bulváros kijelentés sugallja.

A Rickettsia "sejtparazita" az egy baktérium :) Csak a pontosság kedvéért, mert a malária kórokozója valóban egy egysejtű Eukarióta, a többi itt szereplő betegség kórokozói meg baktériumok és vírusok.

Andie 2015.04.14. 08:43:12

@Terézágyú: Igen, ez elképzelhető, hogy az állatokban lappangott addig. De valahogy még mindig szkeptikus vagyok. Mert előtte is voltak háziállatok, már az egyiptomiak előtt is bőven. És mégis, robbansszerűen törtek ki ezek a pusztító járványok, szinte egyik napról a másikra. Azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy ott lappang a vírus a sok lóban meg bociban, és egyik nap eszébe jut, hogy na, uccu neki, pusztítsuk ki az emberiség egyharmadát...

Bikli néni 2015.04.14. 08:43:43

Amikor ilyeneket olvasok, mindig hálát adok magamban Istennek, hogy időben és földrajzilag mennyire szerencsés helyen élek.
Ugyanakkor, borzasztóan fáj a szívem azokért - főleg a gyerekekért -, akikért senki nem tud vagy akar tenni semmit, és idő előtt, szenvedések közepette kell eltávozniuk.
És azért ilyenkor mindig eszembe jut, hogy ha ne adj' Isten, nálunk is felütné valami rémség a fejét, vajon a WHO vagy az ENSz mit tenne értünk? Semmit...

marand22 2015.04.14. 08:48:20

Kis pontosítás:
Az a tífusz, amiről itt szó van, az a kiütéses tífusz (Rickettsia prowazekii a kórokozó, ruha- és fejtetű terjeszti, a DDT-t ezek ellen találták ki). Emellett létezik a hastífusz is (Salmonella typhi okozza, széklettel terjed).

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2015.04.14. 08:48:59

@Chaoyang: a betegségek halálozási aránya nem állandó, jelentősen függ -többek között- az ellenálló-képességtől. Az meg környezeti és genetikai dolgoktól is függ, nem is beszélve a társadalmi szokásoktól.
---

Azért még lenne néhány jelöltem:
- Gyermekbénulás (lásd még: vastüdő)
- Szamárköhögés (most kezd újra aktuális lenni)
- Kanyaró (majdnem sikerül kiirtani, kis híja volt. Az oltáselleneseknek lehet köszönni, hogy megint visszatért)
- Hepatítisz (nyami!)
- TBC ! (A történelemben hány ezren haltak bele? Szerintem simán versenyképes a listán lévőkkel.)
- Szifilisz (Itt is rengeteg áldozat volt)
- Veszettség (a maga 99.9999%-os halálozási arányával kár, hogy lemaradt)
- Ebola (ez ugyan a többihez képes sehol sincs, de a tutira 10/10 a "frászt hozza rám" skálán)

Terézágyú 2015.04.14. 08:52:26

@Andie:
Hülyeségeket beszélsz, nem pusztán az a hülyeség, hogy fentebb repülő szerkezetekről leszórt vírusokról vagy miről írsz, de ez is: "És mégis, robbansszerűen törtek ki ezek a pusztító járványok, szinte egyik napról a másikra. Azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy ott lappang a vírus a sok lóban meg bociban, és egyik nap eszébe jut, hogy na, uccu neki, pusztítsuk ki az emberiség egyharmadát... "

Ez egészen egyszerűen nem így van. Ennyi a megoldás.

Hogy egy egyszerű példát mondjak: nekem most, 2015-ben egy csomó betegségem lett, holott évekig büszke voltam magamra, hogy nekem semmi bajom, és sosem voltam betegszabadságon stb.

És persze ilyenkor szívesen mondja az ember, hogy "hirtelen" jöttek ezek. Holott egy fenét, nincs itt szó hirtelenségről, bennem voltak ezek mind, szép lassan jöttek elő, csak nekem tűnik úgy most, hogy "hirtelen", "egyik napról a másikra"...

Ilyen egyszerű. NEM hirtelen jöttek, NEM egyik napról a másikra. Ennyi.
Másrészt pedig, ha valamelyik mégis így jött, az megint egyszerű: mutáció.

Plumper_ 2015.04.14. 08:53:31

@maxval bircaman szerkesztő: - mondta Joseph Göbbels egy pártrendezvényen.
1-es, leülhetsz birka!

marand22 2015.04.14. 08:53:57

@Andie:
Azért törnek ki a járványok hirtelen, mert több tényező együtt állása szükséges hozzá: a rezervoir (állat) és emberi közösség együttélése során a kialakuló mutációk (genetikai változások) a két faj interakciójában a kórokozó emberi fertőzőképességét alakítják ki (l. pl. sertésinfluenza), emellett jellemzően rossz higiénés viszonyok és legyengült immunitás (éhezés, háború), valamint valamilyen nagy tömegű vándorlás (l. Amerika felfedezése, mongol hódítások) indítják el. Felesleges konteókról ötletelni.

mcc 2015.04.14. 08:54:26

Ha a spanyolnátha elkapása gyakorlatilag halálra ítélte az embert, és 500.000 amerikai halt meg és a népesség negyede fertőződött, akkor 2 millióan voltak. Hogyan lettek 300 millióan?
Nem célszerű egy mondatban kétféle viszonyítási alappal dolgozni, különösen rejtettel (mennyi is volt a népesség, aminek a negyede?) Inkább mondjuk meg, hány fertőzöttből hány halt meg. Ezt újságírófélénél lehetetlen elérni, mindig csak az egyik felét közli, talán a további érdeklődés felkeltése céljából.

58múltam 2015.04.14. 09:25:55

Régen megmondták már a bölcsek, hogy a legigénytelenebb írások azok, amelyeknek a címében valami ilyesmi van: a 12 legxxbb, vagy 5 yyyy, ami... stb.
Ha a malária 30 másodpercenként szed egy áldozatot, akkor a naptárat alapos reformnak kell alávetni, hogy kijöjjön az évi 2 millió halott.

gigabursch 2015.04.14. 09:37:39

Annyit azért hozzátennék, hogy a Legyetek jók, ha tudtok c film közismert betétdala a koleráról (is) szól, tehát a kolera alighanem régebbi betegség, mint itt a cikkben feltűnik. Legalábbis én úgy vélem.
(A filmben lévő énekek, dalok nem a film kedvéért születtek, hanem korabeli dalok és énekek)

Locassen 2015.04.14. 09:56:14

@gigabursch: öö, mármint melyik passzusa szól róla? csak mert átböngésztem a szöveget és nem igazán találtam utalást rá. Egyébként tudtommal a dalok is kimondottan Branduardi művei és nem XVII. századi alkotások.

teddybear01 2015.04.14. 11:33:33

Az írás jó, csak éppen sok benne a pontatlanság.

Pestis, kolera, himlő, tífusz, ezek mind a régen ismert, nagy járványokat okozó betegségek. Valamennyit megemlítik már az ókori történetírók is, bár nem mindig azonosították név szerint. Gyógymódjuk se nagyon volt, hisz semmit sem tudtak az okozójukról, és a hatásukról.
Az első pestisjárványokat már a Római Birodalomban is megtapasztalták, de már korábban is "volt szerencséjük" hozzá. A görögök szerint Apollon nyilai okozzák a dögvészt, ami minden háború után megjelent. Hunyadi János is ebbe halt bele Nándorfehérvár ostroma után. A Nagy Pestisjárvány idején a legtöbb történész szerint körülbelül az európai népesség harmada halt bele így, vagy úgy a pestisbe. A veszteség alsó becsült értéke a 75 millió, de vannak olyanok is, akik 150 milliónál is többre teszik. Sajnos a pontos szám megállapítását részben a nyilvántartások, részben a régészeti források hiánya teszik lehetetlenné.

A modern orvostudomány kifejlődéséig a járványok néhány évente végigsöpörtek az ismert világon. Hol ez, hol az.

Ami a spanyolnáthát illeti, arról is csak becslések vannak. Körülbelül a világ népességének 20-40%-a betegedett bele, a halálos áldozatok számát 20-tól 100 millióig becsülik. Sajnos itt is a nyilvántartások hiánya miatt nincsenek pontosabb számok.

Aids más néven HIV. 1981-ben azonosították, de már régebben megjelent, utólagos kutatások szerint már 1959 is haltak bele. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében, ott is a leggyakoribb.
Kezelés nélkül gyakorlatilag 100% mortalitású, de nem közvetlenül az aids végzi ki az áldozatot. Az csak az immunrendszer pusztítja el, így a beteg bármilyen, egyébként nem túl súlyos betegségbe belehal. A legújabb kezelésekkel ez a betegség már gyógyítható, bár a hatását visszafordítani nem tudjuk.
A legközelebbi vírusváltozatok ténylegesen az Egyenlítői Afrikában őshonos majmokban élősködő, a majmokra nem halálos, az emberre ártalmatlan vírusfajok.

Ezeken kívül még sok olyan betegség van, ami már régen ismert, de az írásban nem szerepelt.

walterwhite 2015.04.14. 11:59:44

@maxval bircaman szerkesztő: "Kimaradt a liberalizmus, mely máig szedi áldozatait."

Akárcsak az idiotizmus. Kár hogy az nem halálos.

gigabursch 2015.04.14. 12:31:55

@Locassen:
Vanita di vanita második sora (digóul coglera - ha jól tudom)
Egyébiránt Néri Szent Fülöp nem a XVII. században, hanem előtte élt (http://hu.wikipedia.org/wiki/Néri_Szent_Fülöp)

na itt egy szöveges link:
www.youtube.com/watch?v=VCqPVDKoMD8

Fredddy 2015.04.14. 12:37:38

Érdekes írás, köszönjük.

Az utiolsó európai nagy járvány egyébként a jugoszláv feketehimlő-járvány volt a 70-es évek közepén. Egy koszovói albán imámmal jött be, aki közel-keleti zarándokkörútján szedte össze, amikor az egyik helyen olyan zarándokokkal volt együtt, akik egy akkor még nem beoltott észak-iráni régióból származtak. A csávónak semmi komoly baja nem lett, megfázásszerű tünetei voltak, amin senki nem akadt ki, pár nap múlva pedig azokból is felgyógyult (nem tiszta, hogy az elutazás előtti rutin oltássorozatban volt-e ilyen, vagy csak szerencséje volt). A második fertőzött, egy fiatal tanár, aki a helyi szokás szerint udvariassági látogatáson volt nála, viszont sokkal rosszabbul járt, egyre romlott az állapota, mentővel Belgrádba vitték, de nemsoká meghalt. Mire az orvosok rájöttek, mivel állnak szemben (a fekete hegek az első két betegen nem jelentek meg, egyik túl hamar meggyógyult, másik túl hamar meghalt, így senki nem gondolt a kihaltnak hitt betegségre), már eléggé elterjedt a betegség, főleg Koszovóban,
Egyből ki is tört a pánik, amit viszont Titóék vaskézzel fojtottak el, bevetették a hadsereget,a rendőrséget és mindenkit, aki él és mozog, még nemzetközi segítséget is kértek (ez kommerektől igen rendes húzás volt, lásd Csernobil), szigorúan őrzött karanténokat állítottak fel, és valami két hét alatt végigoltották az egész országot. Szerencséjük is volt, egy jugó orvoscsoport Indiában pár évvel azelőtt komoly tapasztalatokat szerzett a betregség kezelésében, ennek a vezetőjét tették meg a védekezés fejévé.
Így hamar vége lett a járványnak, összesen 175 fertőzött volt, és 35 halt meg. A WHO szerint a hatóságok fellépése példaértékű volt, bár állítólag a fejesek hajlamosak voltak az alárendeltjeiket a tűzvonalba küldeni, miközben ők igyekeztek minél messzebb kerülni azoktól a helyektől, ahol a betegséget elkaphatják.
Na, ezután volt az, hogy még egyszer végigmentek az oltásokkal az egész emberiségen, és egy hetvenes évek végi szomáliai járvány után azóta nem is volt másik.

Fredddy 2015.04.14. 12:44:58

@Fredddy: ,,70-es évek közepén"
szóval 1972 tavaszán.

gigabursch 2015.04.14. 12:57:09

@teddybear01:
Ami Hunyadi Jánost illeti, nem tudom találkoztál-emár azzal a felvetéssel, hogy egyfelől a leírások (főleg Bonfini, de kortársai is) arról írnak, hogy Hunyai János halálos ágyán olthatatlan lázban szenvedett, Zimonyban.
(igaz eközben a Száva másik partján Nándorfehárvűron tényszerűen volt pestis)
S itt jön a nagy kérdés: Épeszű ember-e, aki pestisben szenvedve halálos ágyához rendeli mindkét fiát?
S ez alapján vannak sokan akik megkérdőjelezik a pestist, mint halálokot.

(nyilván nem én fogom a kérdést eldöntetni, de a felvetés felettébb érdekes)

gigabursch 2015.04.14. 12:59:02

@Fredddy:
Erről nem is hallottam, köszi.

porthosz 2015.04.14. 12:59:44

@Andie: Több mint valószinü hogy a középkorban repülőről szórták a halálos pestist... Helló, merre voltál amikor józan paraszti észt osztogatták? :DDD

gigabursch 2015.04.14. 13:25:04

@Andie:
jáááááááááájjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj

szultan02 2015.04.14. 13:40:13

@Pretoryan:
"1. az! :-)"

2. az! :)
Sorszámozva felsorolja az okokat, nem a világháború sorszámáról van szó.

Andie 2015.04.14. 13:49:59

@porthosz: Ahogy írtam, egy műsorban láttam a Discovery-n.
Halló, merre voltál, amikor olvasni tanítottak???

Macropus Rufus 2015.04.14. 16:09:05

@maxval bircaman szerkesztő: faszkivan. Ez nem polfórum. Nem tudnál elszakadni már egyszer ettől a barom politikától?

Macropus Rufus 2015.04.14. 16:14:38

@AZso.hu: pontosabban a H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. És ennek a H1N1-nek egy különösen virulens törzse okozta a spanyolnáthát

Terézágyú 2015.04.14. 16:50:39

@gigabursch:
"(A filmben lévő énekek, dalok nem a film kedvéért születtek, hanem korabeli dalok és énekek) "

Hát, a wiki szerint: "A filmben szereplő zenéket és azok szövegét mind Angelo Branduardi írta, kivéve a Capitan Gesù-t, amelynek szövege Luigi Magni műve."