Ők nem álmodják, hogy meghaltak, ők aszerint élnek. Hiszik, hogy szerveik kőből vagy levegőből vannak, fájdalmat nem éreznek, nem beszélnek, az ételt-italt megtagadják, mindezt egy halott emberhez méltóan A Cotard és egyéb, különös szindrómák.

Cotard-téveszme

Az agysérülések produkálhatnak meglepően fantasztikus, néha rémisztő tüneteket. Ilyen például a Jules Cotard francia orvos után elnevezett Cotard-téveszme, mely során az érintettek meg vannak győződve arról, hogy meghaltak és a testük már rothadásnak indult.

A téveszmét pl. Alzheimer-kór vagy agyi trauma folytán a neuronális szinapszisok degenerációja okozza. A degeneráció az agy arcfelismerő és az érzelem központja közti neuron lánc összeomlásához vezet. Néhány beteg, mivel halottnak hiszi magát, értelmetlennek tartja az evést, és végül halára éhezteti magát.

A narancssárga terület lehet felelős a Cotard-szindróma kialakulásáért

Az egyik legismertebb beteg a WI-ként azonosított skót férfi, aki motorbalesetben szenvedett agysérülést. Miután elhagyta az edinburghi kórházat, vakációra utazott Dél-Afrikába. Mire megérkezett, már halottnak hitte magát, aki a pokolra jutott. A Dél-afrikai hőség pedig csak alátámasztotta elképzelését. Abban is biztos volt, hogy vele együtt utazó édesanyja szintén halott. Azt hitte, hogy anyja Skóciában hunyt el, és ő ellopta az anyja lelkét, hogy vele utazza körbe a poklot.

Encephalotrigeminalis angiomatosis

Bár az orvok pontosan tudják, hogy mi okozza a Sturge-Weber szindrómát, képtelenek a betegséget meggátolni. Az érintetteknél a méhen belüli fejlődés során génmutáció következik be, ami az arc egyik oldalán a bőr alatti vérerek burjánzásához vezet. Jellegzetes klinikai tünet az újszülöttek arcát borító tűzfolt, ami a homloktól az egyik szemhéjig húzódik le.

A bőr alatti érburjánzás a nervus trigeminus környékére összpontosul. Egyéb tünetek közé tartozik az agyhártya érburjánzása, súlyos mentális retardáció és az esetek felében súlyos glaukóma, mely során a nyomás olyan nagy lehet, hogy a szemgolyót kinyomja a szemgödörből.

Az érburjánzás a cerebralis cortex idegsejtjeit nagy területeken elpusztítja, ami görcsöket okoz. A görcsök károsítják a gerincet és az izmokat, és a kezelés egyedüli módja az érintett agyterület eltávolítása.

Bélfermentációs szindróma

Következzen egy olyan betegség, ami egyesek számra inkább áldásnak hangzik, mint átoknak. A betegség ugyanis azzal jár, hogy ha az érintett bármilyen keményítő tartalmú élelmiszert fogyaszt, egy csepp alkohol nélkül egyszerűen lerészegedik.

Egy 61 éves texasi férfi öt éven át folyamatosan részeg volt anélkül, hogy egy korty szeszt ivott volna. Végül már az utcára sem mert kilépni anélkül, hogy otthon bele ne fújjon a külön erre a célra vásárolt alkoholszondába. Megelégelvén a dolgot 0,37-es alkohol szinttel bejelentkezett a sürgősségi osztályra. Váltig állította, hogy ő megrögzött antialkoholista és most sem fogyasztott alkoholt, de az orvosok csak mosolyogva legyintettek.

Amikor a kórházi megfigyelés alá helyezett férfi még huszonnégy óra múlva is totál részeg volt, erősen gondolkodóba estek. Rájöttek, hogy a férfi szervezete nem emészti meg a cukrot, hanem fermentálja. Így aztán, válaszként minden keményítőtartalmú ételre, az élesztőgombák túlzott elszaporodása az emésztés előtt etanollá konvertálta a keményítőt. Egészséges táplálkozást feltételezve lehetséges, hogy a beteg folyamatosan részeg anélkül, hogy sörhasat eresztene. Az alkohol májra gyakorolt hatása viszont már problémát jelent. Mindenesetre a betegségről nagyon kevés tanulmány készült, és a hozzáférés csak külön kérésre lehetséges.

Microcephalia kapilláris malformáció

Csak 11 esetről tudunk, köztük szerepel a connecticuti Finn Straub. Szüleinek azt mondták, hogy nem éli túl az első születésnapját. Kétéves korában még mindig életben volt, ami majdnem lehetetlen ezzel a betegséggel. De ha fel is nőne, intelligenciahányadosa alig érné el a 30 pontot.

A microcephalia azt jelenti, hogy az agy és a koponya nem fejlődik ki megfelelően az anyaméhben. A kapilláris malformáció a vérerek túlzott burjánzását jelzi, ami gyakran test szerte tűzfoltok megjelenésével jár. Ezek a kapilláris malformációk nem halálosak, de az agy fejletlensége sok problémát okoz. A szív képtelen kipumpálni a vért a mellkasüregből, ezért a test annyira gyenge, hogy a beteg még a fejét is alig tudja mozgatni, és még sírni sincs ereje. Teljes mértékben genetikai betegség, de annyira ritka, hogy a fogamzás előtt lehetetlen előre jelezni.

Testkép-integrációs zavar

A betegségben szenvedők meg akarnak szabadulni egy testrészüktől vagy testrészeiktől, mert úgy érzik, az nem tartozik hozzájuk. Az apotemnofíliától eltérően, amikor a beteg önmagát amputáltként szexuális fétisnek tartja, a testkép-integrációs zavart a jóval gyakoribb nemi identitás zavarhoz hasonlónak tekintik.

Az is lehetséges, hogy az agy test térképező központjának hibájához köthető pszichózis. Ez a jobb parietális lebenyen lévő központ definiálja a saját személyes teret, és ha az agy bármilyen nem kívánatos kockázatot érzékel ebben a térben, akkor megkongatja a vészharangot. Az érintettek úgy érzik, hogy bizonyos testrészük, rendszerint a végtagok, idegen objektumok, melyek behatoltak az ő saját személyes terükbe.

A legtöbb beteg ebbéli téveszméjéből kifolyólag amputáltatja, sőt, szélsőséges esetben maga amputálja a nem kívánatos testrészt, ami egyébként teljesen más riasztó rendszert hatástalanít az agy félelem központjában. Mégis megtörténik. 2000-ben egy skót sebész, Dr. Robert Smith beleegyezett, hogy amputálja két beteg egészséges lábát, mert a betegek azzal fenyegetőztek, hogy máskülönben megteszik maguk. Az orvos úgy vélte, hogy az amputáció megtagadása ellentétes lenne a hippokratészi esküvel.

Cushing-szindróma

A betegség általános formája nem nevezhető ritkának, de az a típus, amikor a betegséget mellékvese adenoma, vagyis a mellékvese benignus tumora okozza, sokkal ritkában fordul elő. Ilyen esetben a tumort a mellékvesékkel együtt eltávolítják. Ez történt a 38 éves Jordy Cernik esetében is, akinek mindkét mellékveséjét eltávolították, így szervezete többé nem termelt adrenalint. Ennek eredményeképp a beteg minden félelme megszűnt.

Ez jól hangzik, azonban a félelem rossz is, meg jó is. A hullámvasútban szabadjára engedhetjük a félelmünket, de ha pisztolyt szegeznek ránk egy bankrabláskor, akkor jobb, ha megőrizzük a hidegvérünket.

Cernik tisztában van azzal, hogy mikor kellene félnie, hiszen a műtét előtt teljesen normális volt, de egyszerűen nem érez félelmet. Az efféle betegek tehát nem másznak be az állatkertben az oroszlánketrecbe, vagy szemtelenkednek egy bankrablóval, de nem esnek pánikba és nem zavarodnak össze a gondolataik.

A műtét után Cernik ejtőernyőzésre adta a fejét, amit azelőtt sosem mert kipróbálni. A repülőgépen nem érzett semmit, ahogy az ajtóhoz lépett 3000 méter magasságban, szintén nem érzett semmit. Amikor zuhant, akkor sem. Szíve nem vert szaporábban, mert az ilyen helyzetekben az adrenalin készteti a gyorsabb szívverést. De neki már nem volt adrenalinja.

Az ilyen dolgoknak azonban mindig ára van, így például az olyan betegségek, mint a minor arthritis, amit a legtöbben észre sem veszünk, adrenalin hiányában Cerniknek krónikus szenvedést okoznak. Emellett az adrenalin hiánya gyors és jelentős elhízáshoz vezet.