Sigmund Freud a pszichológia egyik leghíresebb gondolkodója. Bár sokan nem fogadják el ötleteit és teóriáit, munkássága kétségtelenül mérföldkövet jelent a pszichológia fejlődésében. Freud életének izgalmas momentumai, érdekességei.

Nyolcgyermekes család első gyermeke

A pszichoanalízis atyja, Sigismund Schlomo Freud 1856. május 6-án született a morvaországi Freiburgban. Születésekor apja, Jakob 41 éves volt, előző házasságából két gyermeke született, így vette feleségül Freud anyját, a nálánál 20 évvel fiatalabb Amáliát. Freud családja akkoriban gyapjúkereskedelemből élt, de mivel az üzlet hanyatlásnak indult, a jobb élet reményében Bécsbe költöztek.

A házaspár nyolc gyermeke közül mindvégig az „aranyos kis Siggie” volt a mama kedvence. Ez a bensőséges kapcsolat egész későbbi életét meghatározta, melyre visszaemlékezve a következőként fogalmazott:

„Tapasztalatom szerint, azok az emberek, akik megkülönböztetett anyai szeretet mellett nőnek fel, sajátos önbizalomról és rendíthetetlen önbizalomról tesznek tanúbizonyságot, amely későbbi sikereik megalapozója.”

Sigmund Freud a pszichoanalízis megalapítója

Freud 1899-ben publikálta elsőként Álomfejtés című könyvét, mely a pszichoanalízis bibliájaként új iskolát teremtett a pszichológia történetében. A pszichoanalízis igen hamar követőkre talált, így Freud 1902-re már heti rendszerességgel szakmai megbeszéléseket tartott saját otthonában, mely találkozókból később megalakult a Bécsi Pszichoanalitikus Társaság.

Freud kezdetben dicsérte és használta is a kokaint

A kokain, bármily meglepő, Freud korában minden házi patikában ott lapult, mert az aszpirinhez hasonlóan gyakorta használták ártalmatlan fájdalomcsillapítóként. Freud a kokaint eufórikus hatásánál fogva kiváló antidepresszánsnak tartotta, ezért buzgón ajánlotta betegeinek és ő maga is előszeretettel fogyasztotta. A kokain ártalmainak napvilágra kerülése később alaposan megtépázta orvosi hírnevét.

Sigmund Freud és a "beszéd terápia"

Bár a mai pszichoterapeuták egy része hevesen bírálja és elutasítja Freud elméleteit, az általa kidolgozott beszédterápiás módszert máig sokan használják. A beszédterápiás foglalkozások során a terapeuta igyekszik felkutatni azokat a múltbéli viselkedési mintákat vagy eseményeket, melyek a páciens pszichés gondjainak hátterében állnak. A pszichoanalitikusok ugyanis úgy vélik, hogy a gyermekkori események és tudatalatti érzések, motivációk játszanak szerepet a mentális betegségek és viselkedészavarok kialakulásában.

Anna nevű lánya is új pszichológia iskolát teremtett

Anna Freud kezdeti pályafutását erősen befolyásolták apja elméletei, ennek ellenére sikerült kilépnie apja árnyékából. Megteremtette a gyermek pszichoanalízis alapjait, 1936-ban pedig kiadta „Az Ego és az önvédelmi mechanizmusok” című könyvét.

Freud egy szerelem miatt járt orvosi egyetemre

Freud 26 éves korában őrült szerelembe esett egy 21 éves Martha Bernays nevű hölggyel, akivel el is jegyezték egymást. Szegény diákként azonban még mindig a szüleivel élt, és tudományos munkájáért kapott fizetése nem volt elegendő egy feleség eltartásához. Fájdalmáról így írt szíve hölgyének:

„Édesem, kínoz a tudat, mily tehetetlen vagyok, hogy bizonyítsam irántad érzett szerelmem.”

Hat hónapi ismeretség után Freud feladta tudományos karrierjét, és három éven át orvosi képzésen vett részt a Bécsi Általános Kórházban. Jegyesét csak ritkán látta, mivel Martha időközben Németországba költözött. Végül 1886. szeptember 14-én, négy év várakozás után Freud és Bernays összeházasodtak, a frigyből hat gyermek született.

Freud valószínűleg soha nem mondta: "Olykor a szivar csupán egy szivar"

Bár a híres idézetet gyakran Freudnak tulajdonítják, nincs bizonyíték arra, hogy valaha is ezt mondta. Freud egész életében rajongott a szivarokért, életrajzírója Ernst Jones szerint akár napi húsz szálat is elszívott. A legenda úgy tartja, hogy egy alkalommal valaki nekiszegezte a kérdést, mit is szimbolizál számára szivar, mire a híres pszichoanalitikus azt válaszolta, hogy nem feltétlenül minden tárgy vagy szokás hordoz mögöttes, szimbolikus tartalmat. Az idézet azonban valószínűleg egy újságírótól származik, és csak tévedésből kapcsolják Freudhoz.

Sigmund Freud mindössze egyetlen alkalommal látogatott az Egyesült Államokba

1909-ben, egy amerikai pszichológus G. Stanley Hall meghívta Freudot a Clark Egyetemre, hogy előadást tartson a pszichoanalízisről. Bár eleinte visszautasította az ajánlatot, pályatársai ösztönzésére végül Carl Jung és Ferenczi Sándor társaságában mégis elutazott. Döntését nem bánta meg, mert később így emlékezett amerikai utazására:

"A pódiumra lépve úgy éreztem, mintha valami hihetetlen álom vált volna valóra: A pszichoanalízis többé már nem csupán káprázat, hanem a valóság értékes részévé vált.”

A nácik miatt hagyta el Bécset

A náci hatalom származása és nézetei miatt is üldözte Freudot, könyveit más neves gondolkodók műveivel együtt nyilvánosan elégették. Az esemény kapcsán egy barátjának ironikusan megjegyezte:

„Micsoda haladó időket élünk! A középkorban engem is máglyára vetettek volna, ma már a könyveimmel is megelégszenek!”

Freud és Anna lánya egy barátjuk, Marie Bonaparte segítségével Angliába menekült a Gestapo elöl. Freud négy húga már nem volt ilyen szerencsés, ők mindnyájan koncentrációs táborokban haltak meg.

Több mint 30 műtéten esett át szájrákja miatt

A mértéktelen szivarozás nem maradt következmények nélkül, szájrákját a sorozatos műtétek sikertelensége után 1939-re orvosok gyógyíthatatlannak nyilvánították. Betegsége végső stádiumában az orvosától kért halálos adag morfin segítette át a másvilágra 1939. szeptember 23-án.