Hipochonder blog

Egy rejtélyes középkori járvány

2014. december 03. 09:10 - behrens

A történelemben előfordultak olyan titokzatos járványok, amelyekről korábban nem voltak híradások, azonban egyszer csak váratlan felléptek, pusztítottak, majd egy idő után többé nem tértek vissza soha, és mibenlétük még máig is vitatott. Ezek egyike az angol izzadás.

A járványos betegség 1485-ben bukkant fel először Wales területén, és nemsokára elérte Londont. A járvány viharos gyorsasággal terjedt szét Angliában, de a skót határon és az ír partoknál váratlan megtorpant, nem futott tovább. Ezt követően a járvány még négy alkalommal söpört végig Anglián (1506, 1517, 1528, és végezetül 1551), a kontinensre pedig egy alkalommal csapott át. Ötszöri támadása hatvan év alatt 3 millió emberéletet követelt.

Az 1528-as járvány átterjedt az öreg kontinensre is - vélhetően angol hajósok hurcolták be Antwerpenbe, Amszterdamba – majd a kikötővárosokból továbbvonult észak felé. Németalföldön flamandok és hollandok között szedte áldozatait, később eljutott Skandinávián át egészen Oroszországig. Az utolsó, talán a legpusztítóbb járvány 1551-ben megtizedelte Anglia lakosságát, és azóta megmagyarázhatatlan módon soha többet nem ütötte fel a fejét.dancedeath.jpg

A korabeli feljegyzésekből következtetve a sudor anglicus morbiditása (megbetegedés gyakorisága) és mortalitása (halálozási arány) - noha járványonként változó mértékben - de igen jelentős lehetett. Amíg az 1506-os járványban megbetegedettek közül viszonylag kevesen vesztették életüket, addig 1517-ben a betegek legtöbbje órákon belül meghalt. Egy szemtanú később így emlékezett vissza:

„aki délidőben még örvendezett, az estére már nem volt az élők sorában”.

A halál gyorsan és szaporán aratott, néhány, talán némileg túlzónak tűnő leírás szerint

„száz beteg közül jó, ha egy életben maradt”.

Úgy tartották, hogy aki az első huszonnégy órát túléli, annak már van némi esélye a gyógyulásra.

Akut tünetek

A betegség lappangási ideje rövid volt, a tünetek drasztikus hirtelenséggel és erővel jelentkeztek. 1552-ben John Caius angol orvos, a betegségről szóló értekezésében ekként ír a tünetekről:

"Először fáj a hát vagy a váll, sajognak a végtagok, a kar, a láb, lüktető vagy csikaró fájdalommal, ez úgy látszik, minden betegnél ugyanaz. Aztán a májban jön a fájás, vagy a gyomorhoz közel. Aztán következik az őrületig fokozódó fájdalom a fejben. Végül a szív következik... a betegek szaporán lélegeznek, és nehezen... nyögve, zihálva... ez az utolsó előtti napjuk az árnyékvilágban.”

Az írott emlékek alapján tehát a betegség hirtelen hidegrázással, magas lázzal és nagyfokú levertséggel kezdődött, majd szívtáji szorító érzés, szapora szívműködés, máj- és gyomorfájdalom, hányás, fejfájás, aluszékonyság, delírium, továbbá nehezített légzés, esetenként orrvérzés jelentkezett. Jellegzetes volt a lázzal együtt fellépő nagymérvű, bűzös izzadás, a bőrön foltos, hólyagos kiütések alakultak ki. A kóros tünetek sokszínűsége és súlyossága, rapid kibontakozása, a gyors állapotromlás, és a magas halálozási arányszám, a szepszis talaján kialakuló sokszervi elégtelenség gyanúját veti fel.caius640.jpg

John Caius (1510–1573)

A régi kórleírások mindig kihangsúlyozták a penetráns szagú izzadás tünetét. A fokozott izzadás már önmagában is kellemetlen szaggal jár, hiszen ilyenkor fokozódik a verejtékben található szerves anyagok baktériumok okozta lebomlása. Továbbá, súlyos fertőzésben károsodhat a máj méregtelenítő tevékenysége, illetve a vesék kiválasztó funkciója, és ezek a kóros folyamatok jellegzetes lehelet- és testszagot okoznak. A testnedvekben felhalmozódó méreganyagot a verejtékmirigyek – mintegy „harmadik pótveseként” – igyekeznek kipumpálni a szervezetből. Ez a folyamat talán magyarázhatná az angol izzadás orrfacsaró bűzét, de lehetséges, hogy csak fikció.

A betegséget túlélőknél, még hosszú ideig (akár élethossziglan) jelentkezhetett rohamszerű szívritmuszavar, illetve nagymérvű éjszakai izzadás.

Járványtani furcsaságok

A járványok mindig késő tavasszal kezdődtek, majd az ősz beálltával mérséklődtek, s rövid időn belül megszűntek. A járványok lefolyása szokatlanul sajátos, számos ponton ütközik a járványtan általános szabályaival.

Az angol földön időről-időre fellángoló járványok egyszer sem törtek be Írországba, illetve Skóciába, holott angolok ezrei menekültek a járványmentes ír és skót területekre. Hasonló volt a helyzet a Németalföldön is. A járvány a hollandok és flamandok között szedte áldozatát, de nem terjedt délre, a vallonok lakta területre, elkerülte Franciaországot és Itáliát, - következetesen észak, észak-kelet felé vette az irányt.

Érdekes módon a járvány elsősorban a 15-42 év közötti életerős férfiakat érintette. Ez magyarázható lenne azzal, hogy az ebbe a csoportba tartozók (katonák, kereskedők, vándoriparosok) társadalmi aktivitásuknak és földrajzi mobilitásuknak köszönhetően könnyebben fertőződhettek, az viszont nehezen értelmezhető, hogy a ragály a nőket, a gyerekeket és az öregeket nagyrészt elkerülte, holott a kiskorúak és az idősek - a még éretlen, vagy már hanyatló védekezőképességük következtében - igencsak védtelenek a fertőzésekkel szemben.

Inkább a gazdagokat érintette

Az angol izzadás azonban nemcsak nem és életkor szerint szelektált az emberek között, hanem furcsamód számításba vette a társadalmi rangot is. A korabeli dokumentumok szerint a magasabb rendűek lényegesen nagyobb számban betegedtek meg, mint a szegények. Pedig a tehetősek – a történelmi járványok során bevett gyakorlatnak megfelelően – megengedhették maguknak, hogy a kórság elől vidéki birtokaikra költözzenek, izolálódjanak, avagy fertőzésmentes külhoni területekre menekülhessenek. Arról nem is beszélve, hogy jobb életminőségük révén, ellenállóbb fizikummal rendelkezhettek, mint a szegénynegyedek lakói.

A nem helybélieket, a külhonból jött idegeneket legtöbbször elkerülte a betegség. Sajátos módon, a városi lakossághoz mérten, a vidéken élők gyakrabban kapták el a fertőzést. Hihetetlen továbbá, de mintha egyes betegekben a tünetes fertőzés nem hagyott volna hátra semmi védettséget, ugyanis a járvány alatt, két-három ismételt megbetegedés nem ment ritkaságszámba.

Mi lehetett az angol izzadás?

Az e témát kutatók közül sokan influenzajárványnak tartják a korabeli járványt. Meg kell jegyezni, hogy megfázásos tünetekkel járó légúti betegség megjelölésére már 1379-ben az influenza nevet használták. A XV–XVI. században pusztító járvány viszont sudor anglicus megjelöléssel került be a köztudatba, feltehetőleg azért, mert eltérő tulajdonságokkal rendelkezett. Felmerült a madárinfluenza eshetősége is, miután az egyik angolföldi járvánnyal egy időben, fokozott madárelhullást észleltek. Az elpusztult állatok szárnytövében borsónyi tályogokat találtak, ez viszont inkább baktériumfertőzésre utal, mintsem vírusinfekcióra. A vidéki, természet közeli életmódot folytatók gyakoribb megbetegedése, felvetette a zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), így a leptospirosis, az arbovírus-fertőzés és a hantavírus okozta tüdő-szindróma lehetőségét.

Gyanúba keveredett még a tüdőanthrax, a kiütéses tífusz és a középkorban gyakran előforduló, járványszerűen fellépő, tömeges anyarozsmérgezés.

Ezek a feltételezések azonban, objektív bizonyítékok hiányában spekulatívak. 2001-ben olyan sírokat tártak fel, amelyekbe angol izzadásban elhunytakat temettek. A leleteken elvégzett genetikai vizsgálatok nem hoztak eredményt, a kórokozó kimutatására tett kísérletek sikertelennek bizonyultak. A rejtély továbbra is a rejtély maradt.

A természettudományban azonban nincsenek örök rejtélyek, csupán kevés a velük kapcsolatos ismeretanyag. A múltat szondázó tudományágak összehangolt, interdiszciplináris kutatómunkája előbb-utóbb fényt derít majd az angol izzadás titkára.

Járványok - és ami mögöttük van

Régebben isteni csapásnak tartották, ma már tudjuk, hogy szemmel nem látható kórokozók a felelősek kialakulásukért. És persze az, hogy egyrészt vagy nincs ellenük védekezési lehetőség, vagy van ugyan, de nem kifizethető. Mostanában az is előfordul, hogy van is vakcina, kifizethető is, csak éppen mi nem kérjük. A témáról részletesebben a WEBBetegen olvashat.

24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hipochonder.blog.hu/api/trackback/id/tr806952041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lifelike 2014.12.03. 21:28:48

na most akkor nincs vége a cikknek?
ez így elég fura volt

is 2014.12.03. 21:57:57

nekem az ugrott be, hogy valami kulturális divathóbort kaja lehetett, amit a hajósok hazahoztak afrikából. a gazdagoknak árulták, nem tudták, hogy kell enni, vagy mérgező volt. ahogy a tudomány, vagy a hajósok tapasztalata fejlődött, úgy egyszercsak megszűnt a kiváltó ok (pl. nem rohadt el a kaja addigra, amíg hazaértek vele, vagy mert új tárolási módot találtak, vagy mert gyorsabbak lettek a hajók).

Krutzifix 2014.12.03. 22:07:58

Maga a járvány ilyetén volta a fura! Mintha kiválasztottakat érintett volna csak. Hogy valami étel féleség lehet a ludas? Egyszerre ennyi helyen? mennyit kellett volna abból hozni, és hirtelen teríteni, hogy ekkora galibát okozzon? Persze minden megtörténhet, és annak az ellenkezője is...

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.12.03. 22:36:38

@Krutzifix: @is: Azért a 3 milliónyi áldozat azt mutatja, hogy nem csak a gazdag elitet érintette.

L.A.M 2014.12.03. 23:03:52

@Online Távmunkás:

Valóban nem, de az irány jó, szerintem. Ha a tehetősebbeket szignifikánsan nagyobb arányban érintette, akkor valószínűsíthető, hogy köztük kezdett el terjedni. És mivel a társadalmi rétegek kevésbé érintkeztek, mint manapság, így jobban terjedt a tehetősebbeken belül. Kérdés, persze, hogy valóban így van-e, vagy egyszerűen csak a tehetősebbek megbetegedéseiről több feljegyzés maradt meg.

Angyal Balázs 2014.12.04. 03:19:20

És ha ez a feltételezett kórokozó nem is volt fertőző az emberekre nézve, hanem csak valamilyen állatban/növényben élt és abban termelt olyan toxinokat, amitől az emberek rosszul lettek?

neoteny · http://word.blog.hu 2014.12.04. 03:55:26

@L.A.M:

"És mivel a társadalmi rétegek kevésbé érintkeztek, mint manapság [...]"

Ez egy tény vagy egy feltételezés?

"Kérdés, persze, hogy valóban így van-e, vagy egyszerűen csak a tehetősebbek megbetegedéseiről több feljegyzés maradt meg. "

Én erre tippelek.

victor vacendak 2014.12.04. 06:13:12

és az Index főoldalon a bejegyzés ajánlóban mi a fenéért van Ebola-vírus a képen? Meg a címben "Angliátt? az egész hitelességét lerontja...

magyar bucó 2014.12.04. 07:04:58

Valószínűleg az akkor még sokkal egységesebb nemzetiségi genetikai különbségben kell keresni a magyarázatot. Valami miatt erre a betegségre az angolok és még néhány más nemzet volt fogékony. A Skóciába, Írországba menekült angolok, ha induláskor nem voltak fertőzöttek, az őket körülvevő immúnis skótoktól, írektől nem kapták el a fertőzést. Angliában az uralkodó (földbirtokos) réteg jórészt a normann hódítók leszármazottja volt, genetikailag különbözött a pórnéptől.

2014.12.04. 07:21:30

Érdekes volt :)

spinat 2014.12.04. 08:09:50

a Warehouse 13-ban már elmagyarázták.

behrens 2014.12.04. 08:54:41

@victor vacendak: az Index és az Index 2 kezdőoldalára kikerülő blogajánlót az Index munkatársai készítik/szerkesztik (kép, lead, stb.), ebbe a blog szerzőinek nincs beleszólása.

Aha, persze 2014.12.04. 09:31:20

Egy túl gyors lefolyású fertőzések nem nagyon ölhettek meg 3 Millió embert. Ahogy írták reggel jól volt, este meghalt. Így az emberek nem terjeszthették, pláne, hogy miután kitör egy járvány, az emberek amennyire lehet, kerülik a többi embert.
Persze lehet, hogy a lappangási ideje volt hosszú, de én eddig nem hallottam olyan betegségről, hogy hetekig lappang, teljesen tünetmentes, majd 1 nap alatt lesznek rosszul az emberek és meg is halnak aznap.
Esetleg valami állattól kaptuk el és ők csak hordozók voltak.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2014.12.04. 10:14:09

1 nap alat végzett egy emberrel? ha ez nem túlzás akkor nagyon dúrva lehetett a helyzet

Stafi 2014.12.04. 10:40:39

Azért furcsa mert ez nem járvány, hanem tömeges mérgezés. Akkoriban (ha nem tévedek, és jól emlékszem) az evőeszközök, tányérok, lábasok stb ólomból készültek. Az ólommérgezés pedig tud ilyesmit produkálni.

borzimorzi 2014.12.04. 11:10:28

Több férfi és több jómódú az elhaltak között, viszont nő és gyerek épp csak mutatóba? Nem valami egzotikus afrodiziákum lehetett ez? Épp csak megrohadt az úton és megmérgezte a kuncsaftokat?

Üdv:
b

is 2014.12.04. 11:17:37

@magyar bucó: "Valami miatt erre a betegségre az angolok és még néhány más nemzet volt fogékony."

OK, a hollandok nemetek. Az angol nemesseg mint normannok legyenek danok, akik legyenek megint germanok. Na de az oroszok mar ne legyenek germanok, hogy nekik is olyan genjuk legyen.

Segna 2014.12.04. 11:39:52

@Aha, persze: Két megjegyzésem, kiegészítésem lenne a hozzászólásodhoz - tisztelettel:
1. figyelmedbe ajánlom, hogy: "négy alkalommal söpört végig Anglián (1506, 1517, 1528, és végezetül 1551), a kontinensre pedig egy alkalommal csapott át. Ötszöri támadása hatvan év alatt 3 millió emberéletet követelt." Tehát a 3 millió áldozatot nem egyszerre szedte a betegség.
2. "én eddig nem hallottam olyan betegségről, hogy hetekig lappang, teljesen tünetmentes, majd 1 nap alatt lesznek rosszul" valószínűleg nem vagy gyakorló apuka/anyuka ;-) a bárányhimlő akár 3 hétig is lappang - én legalábbis nem vettem magamon észre semmi tünetet, majd egy nap alatt lettem nagyon rosszul. Tehát vannak olyan fertőzések, amelyek hosszan, hosszan lappanganak.
Ui. igaz, nem haltam meg egy nap alatt, bár voltak időszakok, amikor már-már kívántam, lázas önkívületben, a vakarózástól eltiltva... ;-)

Segna 2014.12.04. 11:44:19

@is: Az északi orosz városok pl. Novgorod normann alapítás, a Baltikumban jelentős volt a német, és a porosz lakosság, illetve a a lettek, litvánok észtek sem szlávok, tehát feltehető, hogy az északi kikötővárosok és közvetlen környezetük jelentős számú viking-dán-norman /finnugor génkombinációjú népességet tartalmazott.
Az a terület akkoriban nem Oroszország volt, a helyes megfogalmazás inkább, a mai Oroszország területén is terjedt.

zanzibar 2014.12.04. 11:46:17

A Rózsák vagy Kuzinok Háborújának nevezett időszak vége felé tűnik fel a betegség Angliában. Van olyan elképzelés, ami azt valószínűsíti, hogy a későbbi VII. Henrik zsoldosserege Normandiából vitte be a kórokozót, mert az első járvány gyakorlatilag ennek a hadseregnek a vonulásával együtt terjedt. Egyébként gyakran előfordul, hogy egy populációra idegen baktérium / vírus először hatalmas járványt vált ki, majd, ahogy hozzászoknak az emberek megszelídül. Így haltak meg tömegével pld. Dél Amerika lakosai a spanyolok által behurcolt influenza szerű betegségektől. És a szifilisz európai terjedése is ilyen volt: eleinte borzalmas járványokat okozott, gyors halállal, majd "megszelidült" a betegség, mert alapesetben több évtized alatt marta szét a szervezetet.
Talán az izzadáskór esetén is valami hasonló történt: kb. 100 év alatt "hozzászokott" a lakosság, és már nem voltak annyira súlyos tünetek. Ami még hozzátartozik a dologhoz: a középkori Európában nem volt ugyan nagyon nagy az átlagos népsűrűség, viszont az emberek kis alapterületen nagyon sűrűn zsúfolódtak össze, gyakran az állatokkal is egy légtérben éltek. Így egy fertőzött rövid idő alatt az egész családot megbetegítette. A legalapvetőbb higénia is hiányzott, így bármilyen fertőzés gyorsan elterjedt. Ahogy elkezdtek tudatosan alapvető dolgokat betartani: forralt víz, betegek elkülönítése, szellőztetés, könnyű ételek, ruhák kifőzése, a betegápolásnál használt dolgok elégetése, rendszeres meszelés, még a brutális járványok esetén is nőtt a túlélési arány. Nostradamus pld. úgy lett híres, hogy egy délfrancia városban a fenti szabályok bevezetésével sikerült megállítania a pestisjárványt, és nagyon jelentősen csökkentette a megbetegedettek közti halálozást is.

S_a_n_y_A 2014.12.04. 12:13:46

@magyar bucó:

Ez a normann felvetés jónak tűnik. Azt is megmagyarázná, miért csak észak felé terjedt a járvány, hiszen arrafelé is a normannok leszármazottai éltek. Az angol kutatók is nyilván erre gondoltak. A cikk végén először nem értettem, miért végeztek genetikai vizsgálatokat, de a hozzászólásod után egyből leesett a tantusz, hogy ezért.

Aha, persze 2014.12.04. 12:15:17

@Segna:
1.) Igen, ezt tudom, de mivel 1500 körül összesen 3 Millió ember élt Angliában, ez hatalmas szám, ha csak egy egy járványt külön nézünk akkor is. Gyakorlatilag minden harmadik-negyedik ember meghalt egy egy ilyen alkalommal.
2.) Lehet, hogy vannak ilyen betegségek, én nem nagyon hallottam róluk. A himlők lappanganak, de azért nem egy nap alatt vitték el az embereket, 1 hét kellett hozzá, de jogos, hogy addig is fertőzhettek. Így igazad van ez a betegség is 1-2 hét lappangással végül is "jól" terjedhetett, függetlenül a gyors lefolyástól.

S_a_n_y_A 2014.12.04. 12:17:34

@Segna:

így van. A történetírásban köztudott, hogy a normannok élénk kereskedelmet folytattak a Baltikumban.
süti beállítások módosítása