A kígyók általában minden „félelem” listán a top tízben szerepelnek, ezért némileg meglepő, hogy a világon élő kígyók 85%-a nem mérges. A 2700 ismert kígyófaj közül csupán 30 jelent veszélyt az emberre. Ám tekintve a kígyómarás okozta károsodás mértékét, valószínűleg nem túl meglepő, hogy néhányuk miatt az egész „kígyótársadalom” rossz hírnévnek örvend.

Vegyük a Daboia russelii-t, közönséges nevén Russel-viperát: ez a viperaféle egész Indiában és környező országokban él, ahol évente több ezer halálesetet okoz. Bár a térségben rendelkezésre áll hatékony ellenszérum, a szegénység és a kórházaktól való nagy távolságok miatt nem minden áldozat tud hozzájutni.

A marás után az érintett területen azonnal a fájdalom jelentkezik, néhány percen belül vér jelenik meg a szájban és a vérnyomás lezuhan. A bőr és az izmok a harapás környékén elhalnak. A kezeletlen esetek közel egyharmadánál disszeminált intravaszkuláris koaguláció (vérrögök) jelentkezhet, ami veseelégtelenség és más szervi elégtelenséget, végül halált okoz.

A kutatók érdekeltek a viperaméreg begyűjtésében az ellenszérumok fejlesztéséhez és remélik, hogy a kígyóméreg koagulációs (fehérjekicsapódási) tulajdonságainál fogva traumás és operáción áteső betegek vérzéscsillapítását szolgáló gyógyszerek fejlesztésére is felhasználható.